Miután múlt héten élőben válaszolt az európai parlamenti képviselők kérdéseire, ma levélben is beszélt terveiről Ursula von der Leyen német védelmi miniszter, akit két hete maratoni, ötven órás tárgyalás után jelöltetek az Európai Bizottság élére az uniós tagállamok vezetői.

A balközép Szocialisták és Demokraták Szövetségének (S&D), illetve a liberális Újítsuk meg Európát (Renew Europe) frakciónak küldött levelét a brit Guardian és a brüsszeli Politico is megszerezte, ezekből kiderül, hogy

von der Leyen utolsó pillanatos ígéretekkel próbálja maga mellé állítani a bizonytalan képviselőket, mielőtt az EP holnap szavazna a politikus EB-elnökségéről.

Von der Leyen nem lehet biztos, hogy a titkos szavazás során megszerzi az EP-képviselők felének voksait, utóbbiak körében ugyanis több szempontból is felháborodást keltett a német védelmi miniszter jelölése. A képviselők egyrészt azt kifogásolják, hogy jelölésével a tagállami állam- és kormányfők felrúgták a 2014-ben létrehozott csúcsjelölti rendszert, amelynek lényege, hogy az Európai Bizottság élére olyan politikus kerüljön, akinek előtte alkalma nyílt az EP-választási kampány keretében megismertetni politikai nézeteit és terveit az uniós választópolgárokkal.

Az Angela Merkel legközelebbi szövetségeseként számon tartott von der Leyen emellett több botrányba keveredett. A korábban plágiumváddal is illetett miniszter ellen jelenleg is vizsgálódnak a német törvényhozásba a védelmi tárcánál történt korrupciógyanús kifizetések miatt.

Saját pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a képviselői mellett bizottsági elnöki megválasztásához von der Leyennek a szocdem és a liberális frakcióban helyet foglaló képviselők többségének voksaira is szüksége lenne. A Berlinben von der Leyennel közös kormánykoalícióban ülő német szociáldemokraták már jelezték, ők nemmel fognak szavazni, hasonló jelzéseket adtak az osztrák és a belga tagpártok is. Itthon a szintén S&D frakcióban helyet foglaló Ujhelyi István már egy hete bejelentette, hogy ő sem szavazza meg a német védelmi minisztert, a négy képviselővel jelen lévő DK pedig mára ígérte, hogy kihirdeti szimpatizánsai között végzett online konzultációjának az eredményét.

Az EP zöld és radikális baloldali frakciói szintén elutasítják von der Leyen jelöltségét.

A szavazás titkossága azonban még kiszámíthatatlanabbá teszi a dolgokat, így nem meglepő, hogy a két frakciónak írt levelében nagylelkű ígéreteket tett. Az első és legfontosabb, hogy jogszabály-előterjesztési jogot adna az Európai Parlamentnek. A jelenlegi közjogi berendezkedésben uniós jogszabályokat csak a Bizottság javasolhat, az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak pedig csak módosítási, illetve jóváhagyási/elutasítási joga van. Nem világos, hogy az uniós alapszerződések végtelenül komplex és hosszas módosítása nélkül ezt hogyan lehetne elérni, ellenkező esetben ez csupán egy üres ígéret.

Emellett a jelenleg is érvényben lévő uniós klímacéloknál ambiciózusabb klímavédelmi lépéseket szorgalmaz: 2030-ig az üvegházhatású gázokat nem negyven, hanem (az 1990-es szinthez képest) ötven százalékkal szorítaná vissza. Ez persze uniós viszonylatban sem túl nagy vállalás, tavasszal arról folyt vita, hogy 2050-ig nullára kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, ezt azonban a Tanácsban Magyarország (és még néhány másik tagállam) megvétózta.

A levelek tanúsága szerint a nagyvállalatok vezetőtestületeibe női kvótát is bevezetne a Bizottság elnöki székének várományosa, emellett jogi eszközöket hozna létre annak garantálására, hogy a dolgozók minden országban megkaphassák az emberhez méltó életet biztosító minimálbért.

A migráció tekintetében tiszta lappal indulna, és az eddigi vitákon felülemelkedve a migráció okozta terhek elosztásának új mechanizmusát vezetné be. Az nem derül ki, hogy miből is állna ez az új mechanizmus.

Az mindenesetre jól látszik, hogy az összes felsorolt javaslat olyan, amely szembemegy az Orbán-kormány által hangoztatott irányvonallal, amely újfent megkérdőjelezi azt a kormánypropaganda által sulykolt állítást, hogy von der Leyen jelölése nagy győzelem a magyar kormány és a Fidesz számára.

Von der Leyen kedd délelőtt mond beszédet az EP plénuma előtt, a képviselők pedig este hatkor szavaznak arról, szeretnék-e őt az Európai Bizottság élén látni. A kinevezéshez 376 EP-képviselő voksára van szükség, a Néppárt, a szocdemek és a liberálisok összesen 444 képviselővel rendelkeznek, így már az is jelentős beégés lenne, ha 400 szavazatnál kevesebbel kerülne a Bizottság élére a német politikus.

(via The Guardian, Politico.eu)