Az Index írta meg csütörtökön, hogy a magyarok, a csehek, a lengyelek és a németek együtt vétózták meg az EU 2050-es klímacéljait rögzítő tervet, amely arról szól, hogy az EU szén-dioxid-kibocsátását nullára csökkentsék a klímakatasztrófa elkerülése végett.

A tervet a hét elején az Európai Parlament, tehát az EU megválasztott képviselői nagy arányban elfogadták.

Nem ez az első eset, hogy Magyarország a klímavédelem ellen lép fel. Szijjártó Péter szeptemberben a magyar és bajor érdekek „maximális egybeesésére” hivatkozva foglalt állást a német autóipar védelmében, illetve az uniós klímapolitika ellen Münchenben.

Szijjártó akkor az MTI szerint azt nyilatkozta:

„Magyarország soha nem fog olyan javaslatokat támogatni Brüsszelben, amely rontaná a német, és ezen belül a bajor autóipar helyzetét”

Szijjártó szerint ennek szellemében el kell utasítani a klímapolitika területén 2030-ra kitűzött európai uniós célok megváltoztatására irányuló brüsszeli törekvéseket.

2014 októberében az uniós vezetők arról állapodtak meg, hogy új éghajlat- és energiapolitikai célértékek teljesítését tűzik ki maguk elé a 2030-ig terjedő időszakra. Ennek a stratégiának a folytatása a 2015-es nullás cél, amiről azután állapodtak meg, hogy Trump és ezzel az Egyesült Államok kilépett a párizsi klímaegyezményből.

Tehát a két döntés lényegében ugyanaz. A magyar kormány a német multik követelésére lényegében kiszáll abból a lehetőségből, hogy bármit is tegyünk a klímaváltozás megakadályozásáért.

Ezért mondják azt a klímapolitikával foglalkozó kutatók, hogy nem elég az egyéni döntések sora, a politikát és a nagy cégeket is rá kell venni a klíma érdekében hozott döntésekre. A politikai és gazdasági rendszer megváltoztatása nélkül nem lehet a klímaváltozás ellen küzdeni.