„Sikerült kimaradnia a Kínában élő muszlim kisebbség, az ujgurok helyzete körül kibontakozó, nemzetközi konfliktusból a magyar kormánynak”
– büszkélkedik hétfő reggeli cikkében a kormánypárti Magyar Nemzet, annak kapcsán, hogy múlt héten 22 ország ENSZ-nagykövete nyílt levélben tiltakozott a Kínában élő ujgur kisebbség átnevelőtáborokba zárása ellen.
Múlt szerdán a 22 állam – köztük Nagy-Britannia, Japán, Németország, Franciaország, Ausztrália és Kanada – nagykövete felszólította Kínát, hogy hagyja abba az önkényes fogvatartásokat és a hozzájuk kapcsolódó más erőszakos cselekményeket, illetve hogy engedjen ENSZ-megfigyelőket az átnevelőtáborok területére. A nagykövetek fellépése az első közös nemzetközi akció a sajtóriportok szerint nagyjából egymillió ember átnevelőtáborokba zárása ellen.
A magyar kormánynak ezen nyílt levél aláírásából „sikerült kimaradnia”, igaz, azt a dokumentumot sem írta alá, amely a kínai kormányzat mellett áll ki a „terrorizmus visszaszorításáért” tett erőfeszítései miatt. Pekingnek 37 országot sikerült maga mellé állítania, köztük muszlim többségű gazdasági kliensállamokat is, mint Szaúd-Arábia, Szíria vagy épp az Egyesült Arab Emírségek – mindannyian az emberi jogok „élharcosai” (nem!).
A Magyar Nemzet szerint „logikus” a magyar kormány távolságtartó magatartása, hiszen a külpolitikában a nyugati világ és Kína közt egyensúlyozik. A lap azt is elárulja, hogy a kínai külügyminiszter múltheti látogatása során is felmerült a magyar álláspont az ujgurok kérdésben.
Az utóbbi időben nem ez az első példa, hogy a magyar kormány nem emel szót az egyes tekintélyelvű rezsimek által elkövetett jogsértések ellen, vagy ellenzi egyes jogsértések kivizsgálását. Tavaly áprilisban a magyar kormány egyedüli EU-s tagként nem írta alá azt a nyilatkozatot, amely az emberi jogok betartására szólította fel Kínát, pár hete pedig a fideszes képviselők az Európa Tanácsban ellenezték a Daphne Caruana Galizia máltai újságírónő 2017-es meggyilkolásának kivizsgálását. Ugyancsak a magyar kormány ellenezte azt az EU-s nyilatkozatot, amely a palesztinok ellen elkövetett izraeli visszaéléseket ítélte el.
A magyar kormány vétóinak sorában rengeteg más intézkedés van, az uniós klímacéloktól az ENSZ migrációs egyezményén át más uniós migrációs megállapodásokig. Ezek részben a kormányzati gazdasági holdudvar érdekeit tartják szem előtt, ahogy például történik Kínával kapcsolatban (ld. Mészáros Lőrinc és a Budapest-Belgrád vasútvonal). De egyúttal ezek a vétók és nemmel szavazások illeszkednek a kormány azon elképzelésébe is, amely a nemzetállami szuverenitás mindenhatóságát hirdeti – épp emiatt a kormány próbál megakasztani minden olyan nemzetközi együttműködést vagy fellépést, amely elszámoltathatóvá vagy nemzetközi felelősségvállalásra kényszeríteni állami vezetőket.
