A Népszava információi szerint a parlament honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottsága két hét alatt körülbelül 25 határvédelemmel kapcsolatos beszerzésről döntött, melyeknek mindegyike milliárdos-tízmilliárdos tételről szólt. Azt viszont, hogy pontosan mire költi a magyar állam ezeket a milliárdokat már nem tudhatjuk, mivel a részletek minősített adatoknak számítanak, a beszerzésekről szóló döntéseket pedig zárt üléseken hozzák meg.

A titkolózásra és a hatalmas összegekre is a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” szolgáltat indokot, amelyet márciusban hosszabbított meg a kormány újabb fél évre. A válsághelyzetet először 2015-ben hirdette ki a kormány, azóta pedig újra meg újra meghosszabbítja, annak ellenére, hogy az ehhez szükséges törvénybe foglalt feltételek már évek óta nem teljesülnek.

A válsághelyzet kihirdetéséhez ugyanis egy hónap átlagában napi 500 főt, vagy két egymást követő hét átlagában napi 750 főt, vagy egy hét átlagában napi 800 főt kellene meghaladnia a Magyarországra érkező menekülti vagy oltalmazotti státuszt kérelmezők számának. Ehhez képest a rendőrség nyilvánosan elérhető statisztikája alapján idén a legtöbb megkísérelt határátlépés hetében is csak 348 főről volt szó, az év többi hetében pedig ennél csak kevesebben érkeztek a magyar határra –

tehát a válsághelyzet kihirdetéséhez szükséges létszám meglétét az adatok nem támasztják alá.

Eközben viszont tudjuk, hogy a már Magyarországon tartózkodó menedékkérőket embertelen körülmények közt tartják fogva a röszkei tranzitzónában. Szél Bernadett és Bősz Anett képviselők július elején látogatták meg a tranzitzónát, ahol beszámolójuk szerint akkor 133 ember tartózkodott, ebből 77-en gyerekek. Közülük kettő krónikus beteg, egyikőjük, egy 10 éves kislány agytumoros. Szél szerint a helyszínen azzal szembesültek, hogy

„a menekültek ellátása gyakorlatilag attól függ, hogy milyen gyorsan lép Strasbourg: akkor kapnak élelmet, ha Strasbourg közbelép.”

A tranzitzónában uralkodó állapotokat Szél Bernadett Varga Judit igazságügyi miniszter bizottsági meghallgatásán is felemlegette, Varga erre a HVG tudósítása szerint azzal reagált, hogy Röszkén „a higiénia, oktatás messze az átlag felett van, ahogy az ott dolgozókból áradó szeretet is”.

A kormány hivatalos álláspontja szerint tehát nincs probléma a tranzitzónában, annak ellenére, hogy jogvédők  – és ezúttal országgyűlési képviselők is – már számos alkalommal felhívták a figyelmet az ottani rettenetes körülményekre. Mindeközben pedig a nyilvánosságot elkerülve önti a kormány a milliárdokat a határvédelembe egy olyan válsághelyzetre hivatkozva, ami jelenleg Magyarországon nem is létezik.