Csökkenhet a termelés, több hazai autógyárban is négynapos munkahetet vezettek be

Májustól négynapos munkahetet rendeltek el egy nyugat-dunántúli és egy dél-dunántúli járműipari üzemben is, egy harmadikban pedig most tervezik bevezetni. Több jármű- és fémipari cégnél létszámstop van, a megüresedett helyekre nem vesznek fel új munkavállalókat, a lejáró határozott idejű szerződéseket pedig nem hosszabbítják meg. Sőt: április végén egyik napról a másikra több mint kétezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg az autóipari, illetve gépipari beszállítók – tudta meg a Népszava a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől, László Zoltántól.

A járműgyártás, illetve a fém- és gépipar termelésének visszaeséséről árulkodik az is, hogy

egyre több cég áll át az eddigi három műszakos munkarendről két műszakosra, sok helyen megszüntették a hétvégi munkavégzést (sajnos nem a munkavállalók jóléte érdekében), egy észak-magyarországi gumigyárban pedig feleannyi abroncsot gyártanak le most, mint négy hónappal ezelőtt.

A termelésre az utóbbi hónapokban több tényező is negatívan hatott: a német Volkswagen-csoport miatt kirobbant dízel-botrány és az ezt követő szigorodó környezetvédelmi szabályozások, az Egyesült Államok által kilátásba helyzett, európai autógyártókat érintő importvámok, a Brexit, illetve a több évtizedes bővülés után telítődő európai és amerikai piacok mind hatással vannak a magyarországi gyárakra is.

Nemrég számoltunk be arról is, hogy a Mercedes már el is halasztotta a kecskeméti gyáregységének bővítését és üzembehelyezését, a BMW pedig egyelőre csak elemzi a helyzetet -a debreceni gyárépítéssel kapcsolatban mindenesetre semmilyen előrelépés nem tapasztalható, a vállalat pénzügyi igazagtója pedig maga jelentette ki, hogy a társaság feszült pénzügyi helyzetbe került.

László Zoltán szerint egyelőre nem látni, hogy átmeneti megtorpanásról van-e szó, vagy tartósan kevesebb munkaerőre lesz-e szükség (erre utal az is, hogy egyelőre csak létszámstopot és négynapos munkahetet vezettek be), a nagy létszámú kölcsönzött munkaerő elbocsátása ugyanakkor egy komolyabb krachot is előrevetíthet.

Mindeközben egyre több külföldi vendégmunkás jelenik meg, ők azonban sokkal kiszolgáltatottabbak, nem ismerik a magyar jogszabályokat, nem lépnek be a szakszervezetekbe, ezért több mindenre rávehetők – ezzel azonban letörik a hazai béreket, így az is megesik, hogy a magyar kölcsönzött dolgozókat elbocsátják, a külföldi vendégmunkásokat viszont megtartják a cégek.

A szakszervezet alelnöke szerint nehéz évek következnek az iparban, a munkaerő esélyeit ráadásul tovább rontja a robotizáció és az automatizáció: már most van olyan gyár, ahol ma a mesterséges intelligencia segítségével 3 ember végzi azt a belső logisztikai munkát, amelyet tavaly még 60-an oldottak meg.

László szerint ebben a helyzetben különösen szükség lenne a munkavállalók készségeinek és képességeinek fejlesztésére, hogy lépést tudjanak tartani a technika fejlődésével, és meg tudjanak felelni az új elvárásoknak, erre oda kellene figyelnie a foglalkoztatáspolitikának.

A négynapos munkahét például lehetőséget adna arra, hogy az ötödik napon – munkaviszonyban, tehát fizetésért – ilyen képzéseken vegyenek részt a dolgozók.

Ehhez állami akaratra és támogatásra is szükség volna, de Magyarországon erre eddig nem volt példa

– mondta László a lapnak.

Arról, hogy mennyire volt jó ötlet összekötni hazánk jövőjét az autóipar jövőjével, itt írtunk bővebben.

Olvass tovább!