A Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalom félkatonai szárnya, a Nemzeti Légió ugyan csak június elsején, az egyébként leginkább magyarok kivégzésében és a fehérterrorban jeleskedő horthysta Nemzeti Hadsereg megalakulásának évfordulóján fog zászlót bontani, máris csiki-csuki helyzetbe navigálta magát a hatóságokkal.

A szervezet ugyanis cigányellenes vonulást tervezett tartani Törökszentmiklóson, melyet a rendőrség – ahogy azt mi is megírtuk – betiltott, majd

ismét bejelentették némiképp módosított formában, a rendőrség azonban ismét betiltotta

– egy rendőrségi határozat tanúsága szerint.

Az eredetileg május 21-re szervezett vonulást 12-én betiltotta a rendőrség, többek között a következő okokból:

• „az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak vagy szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, és a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme az … (5) bekezdés szerinti enyhébb korlátozással nem biztosítható.”
• „A közbiztonságot veszélyezteti különösen, ha a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg”
• „Mások jogainak és szabadságának sérelme különösen, ha a felhívás, illetve a gyűlés – az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt – alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására.”

A most betiltott rendezvényt szintén május 21-re jelentették be, és a korábbi határozat ellenére az előző, Törökszentmiklós Pánthy Endre út 31 szám–Pánthy Endre út–Kossuth Lajos út–Törökszentmiklós Polgármesteri Hivatal útvonalhoz  képest hosszabb, Törökszentmiklós Pánthy Endre út 31. szám–Deák Ferenc út–Bocskai út–Törökszentmiklós Kossuth tér útvonalra kértek engedélyt.

Emellett a korábbi – a kontextus ismerete nélkül – akár semlegesen is értelmezhető „Tiltakozás a bűnözés ellen” cím helyett a nyíltan uszító „Tiltakozás a cigányterror és a véleménynyilvánítás korlátozása ellen” néven kívánták regisztrálni az eseményt.

A rendőrségi határozatban olvasható, hogy az egyeztetésen megjelent Árgyelán János bejelentő kifejtette,

„a gyűlés célja a város jelenlegi közbiztonsági helyzete, és a gyűléssel szeretnék rákényszeríteni az önkormányzatot és az illetékes hatóságokat arra, hogy vessenek véget a terrornak Törökszentmiklóson, és védjék meg a tisztességesen dolgozó magyar embereket, mert elég volt abból, hogy néhány cigány család terrorizálja az egész várost.”

Ezen kívül

„a beszédek helyszínén statikus demonstrációt kívánnak tartani a Mi Hazánk Mozgalom politikai céljainak megismerése, az Európai Parlament tagjainak választásával kapcsolatos kampány, valamint a bűnözés, bűnmegelőzés és a büntetések szigorítása témakörben”

– fejtette ki a szibériai bérrabtartás koncepciójáról is ismert párt képviselője a rendőrségen.

A határozat ezzel kapcsolatban külön megemlíti, hogy

„A Mi Hazánk Mozgalom elnöke 2019. május 08-án 17:59 órakor az egyik hírműsorokkal foglalkozó televízió internetes portálján megjelent nyilatkozata szerint a Mi Hazánk Mozgalom „erődemonstrációt” kíván tartani Törökszentmiklóson, amely nyilatkozat az alábbiakat tartalmazta:

»Mi ezeket Szibériába, Oroszországgal kötendő bérrabtartási egyezmény keretében szibériai börtönökbe küldenénk. Ugyanakkor addig, ameddig a választópolgárok nem szavazhatnak az országgyűlési választásokon a Mi Hazánk Mozgalom programjára, addig is ellenzéki pártként fellépünk az ilyen esetekben, ezért május 21.-én este 7 órától Törökszentmiklós városában erődemonstrációt tartunk számos partnerszervezetünkkel együtt. Szövetségeseinkkel, a MIÉP-pel, a Független Kisgazdapárttal és a betyársereggel is.«”

A gyűlés betiltásának indokaként felhozzák továbbá a „cigányterror” kifejezés használatát, valamint a szervezet által hirdetett rasszista, kirekesztő elveket, az esemény „erődemonstráció” jellegét, valamint a szervezetek előtörténetét,

„ami alapján joggal feltételezhető, hogy az kimondottan félelemkeltésre, a közösség egyes tagjai elleni erőszakra történő burkolt felhívást hordoz magában.”

Hivatkozik továbbá a határozat azon tényállásra is, miszerint

„az érintett útvonalon élő lakóközösség összetételét, amelynek során megállapította, hogy ott jelentős számú nemzetiség, kisebbség nem található, azonban egyes lakóépületekben, ingatlanokban élnek olyan személyek, akik annak vallják magukat”

ennek fényében pedig a vonulás törvényellenes, mivel a

„foglyul ejtett közönség tilalma azt jelenti, hogy senki nem kényszeríthető egy őt érintő vélemény végig hallgatására, különösen nem az őt gyalázó, megfélemlítő üzenetekhez való asszisztálásra. Erre nem terjed ki sem a véleménynyilvánítás szabadságához, sem a békés gyülekezéshez való jog.”

A vonulás pedig foglyul ejtené az utcákban lakó közösségét, a Nemzeti Légió előképét, a Magyar Gárdát betiltó hatóságok pedig ezen tényállást az utóbbi szervezet munkásságában is felfedezték – magyarán történt már korábban precedensértékű döntés hasonló ügyben.

Mindazonáltal, habár a gyűlést korábban egyszer már betiltották, a szervezők hajthatatlannak tűnnek azzal kapcsolatban, hogy megtartsák félelemkeltő, rasszista indíttatású vonulásukat.

Amennyiben ez valóban így lesz, jelen határozat szerint törvénysértést követnek el.