Ma nyolc éve, hogy megnyílt az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás lehetősége az Európai Tanács tagállamai előtt.
A nők elleni és a családon belüli erőszak megfékezéséért létrehozott Egyezményt 2014 márciusában írta alá Magyarország – mindeddig úgy tűnik, hiába, mivel a kormány azóta sem ratifikálta (iktatta törvénybe). Amíg nincs kiépített intézményrendszerünk, amely segíthetne a családon belüli erőszak áldozatainak, emellett a rendőrség és az ügyészség sincs felkészülve az esetek megfelelő kezelésére, nem léphet érvénybe az egyezmény Magyarországon.
Az évforduló alkalmából a Magyar Anyák csoport a Facebookon most egy egész hetet szentel a családon belüli erőszak áldozatainak, mert fontosnak tartják felhívni a figyelmet:
miközben a kormány állandóan migránsokkal fenyeget, a magyar nőkre, férfiakra és a gyermekekre jóval nagyobb veszélyt jelentenek a saját családtagjaik.
A csoport tagjai sokat beszélgettek családon belüli erőszakot átélt áldozatokkal, akiknek a legerősebb mondataikból egy rövid videót is készítettek:
2015-ben a kormány a ratifikálásra vonatkozó indítványt egyetlen mondattal utasította el:
„(a) kormányzat elvégzi az ezzel kapcsolatos feladatait.”
Pedig nem úgy tűnik.
A jelenlegi rendszer súlyos hiányosságokkal küzd, sok esetben nem megfelelően járnak el egy adott ügyben, vagy maguk a rendszer dolgozói sincsenek tisztában azzal, hogy melyik cselekményt milyen formában kellene feltárni.
Például a traumatizált gyermekek további lelki sérüléseinek elkerülését szem előtt tartva az első kihallgatáson videófelvételt kellene készíteni, és a továbbiakban az alapján lehetne dolgozni. Ehelyett számtalanszor hallgatják ki a gyermeket, amivel folyamaotsan arra kényszerítik, hogy újra és újra átélje az őt ért traumát.
A gyermekekkel sokszor nem megfelelő szakképzettségű személy foglalkozik, ami kifejezetten hátrányt jelent az ügy szempontjából, mivel így olyan szakvélemény születhet, ami valótlanságokat állít, és ezt figyelembe véve dönt a bíróság.
– hívja fel a figyelmet az akciócsoport.
A Világgazdasági Fórum női egyenjogúságot vizsgáló tavalyi rangsora szerint 10 év alatt semmit sem javult a magyar nők helyzete, miközben nemhogy egész Európa, de a világ kétharmada is elhúzott mellettünk.
A magyar nőjogi szervezetek állítják, a reprezentatív kutatásokból kiderül a milliós nagyságrendű azon magyar nők száma, akik a nők elleni erőszak különböző formáit szenvedik el, melyek nem ritkán halálos kimenetelűek.
„A családon belüli erőszak sajnos jóval többeket érint, mint gondolnánk és nem magánügy! Figyeljünk egymásra!”
– üzeni a Magyar Anyák csoport.
Ha szeretnél tájékozódni a témában, kattints ide, és olvasd el a nők elleni erőszak ellen indított 16 akciónap sorozatunkban szereplő cikkeket. A 16 akciónapot minden évben november 25. (a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja) és december 10. (az emberi jogok világnapja) között rendezik meg világszerte, célja, hogy felhívja a figyelmet a nők elleni erőszak jelenségére. 2018-ban ebben a 16 napban a Mércén is mindennap megjelent egy-egy cikk, ami tematizálja a nők strukturális elnyomását, a nők elleni erőszak jelenségét, annak társadalmi hátterét, illetve a nők helyzetét Magyarországon.
Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerősét bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.
A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)
A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 80 80 80 81 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])
A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.
Gyermekkori abúzus áldozatai a fenti segélyvonalakon túl a Muszáj Munkacsoport oldalán tájékozódhatnak.
