Hajléktalanellenes konzultációt indított Sára Botond Józsefváros rendje és biztonsága érdekében

Még el sem ült igazán az óvodai aláírásgyűjtő botrány Józsefvárosban, máris itt egy újabb érdekesség:

Sára Botond polgármester levelet írt a helyi lakosoknak, amelyben a 2017-eshez hasonló, kerületi konzultációra invitálja őket. Egész pontosan konzultációra „Józsefváros  rendje és biztonsága érdekében”. Mert, mint fogalmaz:

„Ahhoz, hogy a fejlődés folytatódhasson és Józsefváros teljes egészében visszanyerje korábbi presztízsét fontos, hogy a kisebb horderejű, de a mindennapokban zavaró nehézségeket kezeljük.”

Lássuk tehát, melyek lennének a polgármester szerint a kisebb horderejű, de zavaró nehézségek.

A mindössze 12 kérdésből álló konzultáció a nagyobb hulladékgyűjtőkkel, majd az ingatlanok előtti járdaszakaszok tisztán tartásával kezd. Ezt követi a dohányboltok környékén tapasztalható ramazurik kérdése, ezután viszont már egy érdekesebb felvetés jön:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy büntetlen előélethez kellene kötni az önkormányzati lakásbérlést, a bérházak nagyobb rendje érdekében?”

A felvetés azért izgalmas, mert némileg szembemegy a magyar büntetés-végrehajtás egyik legfontosabb alapelvével: azzal, hogy „az elítéltek törvénytisztelő állampolgárokként történő visszavezetése a társadalomba minél hatékonyabb legyen”. A reintegrációs törekvésekbe azonban nehezen illeszthető be az, ha valaki büntetett előélete miatt a Józsefvárosban nem juthat önkormányzati bérlakáshoz.

De ez csak a kezdet. Rögtön a következő kérdés ugyanis még erősebbre sikerült:

Józsefváros tehát kiemelt területként kezeli a „hajléktalanságból eredő közterületi problémákat”, melyeket kiemelt rendőrségi akciókkal kezelne. Érdemes megjegyezni, hogy a hajléktalanellenes törvény életbe lépése óta a kezdetben több alkalommal tapasztalható rendőrségi intézkedések jelentősen megcsappantak, sőt, úgy tűnik, hogy a törvény minden értelemben megbukott: több hajléktalan ember nem ment be emiatt szállókra.

Az igazán fifikás kérdés azonban csak ezután következik:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyermekek védelme érdekében hajléktalanszálló ne működhessen, és ilyen jellegű ellátó intézmény ne folytathasson ellátást iskola, óvoda, bölcsőde és játszótér környékén?”

Túl azon, hogy ez a kérdés újabb bélyeget süt a hajléktalan emberekre, érdemes kiemelni, hogy az Iványi Gábor nevével fémjelzett, és az elmúlt években meglehetősen nehéz helyzetbe hozott Oltalom Karitatív Egyesület a Dankó utcában a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség fenntartásával például óvodát, általános iskolát, szakiskolát és gimnáziumot is üzemeltet. Igen, ugyanabban az utcában, ahol egyébként  hajléktalan emberek szociális gondozásával is foglalkoznak. Évtizedek óta.

A 7. kérdés is erősre sikerült:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy mivel a hajléktalan-ellátással foglalkozó, és ételosztó tevékenységet folytató szervezetek tevékenységükkel környezetüket az átlagnál erőteljesebben terhelik, és ezzel akár közegészségügyi vészhelyzetet okozhatnak, nagyobb mértékben vegyenek részt a probléma kezelésében? Ha ezt nem teszik, nem működhetnek belvárosi környezetben.”

A kérdés szintén meglehetősen megbélyegző, és illik is az elmúlt évek kormányzati retorikájába, amely a civil szervezeteket gyanúsnak és veszélyesnek igyekszik beállítani, miközben a „nagyobb mértékben” kifejezés meglehetősen szubjektív, és azért ad némi okot a találgatásra a tekintetben, hogy vajon ki és milyen mérce szerint dönti majd el, hogy a „probléma kezelésében” eléggé részt vettek-e, vagy lehúzhatják a rolót.

Akad még kérdés a külföldiekről, akik cselekményeikkel „zavarják a józsefvárosiak nyugalmát”, arról, hogy a gyerekek egyre többször válnak internetes zaklatás áldozataivá, ezért a szülőket tájékoztatni kell a lehetséges veszélyekről (ez amúgy tényleg nagyon fontos!), aztán már csak a levezető körök maradnak a végére. Az utolsó két kérdés egyébként a válaszadók véleményére, illetve kerületen belüli lakhelyének lokációjára kíváncsi.

Összegezve: tizenkét kérdésből tehát háromban (vagyis a negyedükben) a hajléktalan embereket és az őket segítő szervezeteket teszi meg a polgármester a kerület problémájának, és rendőrségi intézkedést, ellehetetlenítést, működési engedély visszavonását jelöli meg opcióként. Így néz ki a rend és a biztonság Sára Botond szerint.

Ráadásul a kérdések minden Nemzeti Konzultációhoz hasonlóan igencsak irányítottak és manipulatívak, emellett az sem igazán derül ki, hogy miért pont ezek a problémák érintik legjobban Józsefváros lakosságát.

A konzultációhoz egyébként jár válaszboríték is, hogy könnyebb legyen visszaküldeni.

Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

Címlapkép: Facebook / dr. Sára Botond
Olvass tovább!