Eredmények 99,98%-os feldolgozottságnál

52,26%
16,21%
9,90%
6,67%
6,42%
Szerzett mandátumot:
Fidesz: 13 (52,26%)
DK: 4 (16,21%)
Momentum: 2 (9,90%)
MSZP-P: 1 (6,67%)
Jobbik: 1 (6,42%)
Nem szerzett mandátumot:
Mi Hazánk: 3,32%
MKKP: 2,62%
LMP: 2,18%

Elkaszálta az államosítás a magán tankönyvkiadókat, egyre több az „egyentankönyv”

Egyre csökken a magánkiadók tankönyveinek aránya az iskolákban, miután a kormány 2013-ban megkezdett tankönyvrendszer átalakítás tavaly áprilisban révbe ért. Az átalakítás célja, hogy a szabad tankönyvválasztást megszüntetve, csupán két állami kiadó egyentankönyveit rendelhessék meg a tanárok, miközben a magánkiadók kiszorulnak a piacról.

2013. december 17-én megszavazott új tankönyvtörvény az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet és a Nemzeti Tankönyvtanácsot jelölte ki az állami tankönyvellátás felelőseinek. 2014 januárjától már nem adtak lehetőséget a magánkiadóknak új tankönyvek engedélyeztetésére, az idei évtől pedig – egy újabb törvénymódosítással – már azt sem tették lehetővé a kiadóknak, hogy a 2018 végén lejárt tankönyves engedélyeket meghosszabbíthassák. Emiatt több száz népszerű magánkiadó tankönyve került le a tankönyvjegyzékről.

Tavaly áprilisban volt utoljára lehetőség arra, hogy a közoktatásban tanuló diákok, illetve szüleik és pedagógusaik az állami egyentankönyvek helyett magánkiadók tankönyveit is megrendelhessék.

Ennek eredményeként idén nagyot zuhant a magánkiadók iskolai megrendeléseinek aránya:

míg tavaly a tankönyvrendelések mintegy 32 százalékát tették ki a magánkiadók kötetei, idén ez az arány már csak 14 százalék. Az állami kiadású tankönyvek megrendelési aránya tehát 86 százalékra emelkedett

– írja a Népszava.

A Népszava birtokába került az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által készített összesítő táblázata, mely szerint csak 2014-2016 között 5 milliárd 800 millió forintból fejlesztett és tesztelt új egyentankönyveket az állam.

Ez egy laikus számára is óriási összegnek tűnhet, de a tankönyvkiadók szerint sem túl gazdaságos az állami tankönyvgyártás.

A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) szerint egyetlen állami, „újgenerációs” tankönyv fejlesztése 40-50 millió forintba kerülhet, míg a magánkiadók saját tankönyveik fejlesztését ennek töredékéből végzik.

Kereszty Péter, a TANOSZ elnöke szerint ennyi pénzből a magánkiadók nemhogy egy tankönyvet, hanem egy egész tankönyvcsaládot tudnának előállítani.

A kormány intézkedései amellett, hogy a szabad tankönyvválasztáshoz való jogot csorbítják – sőt, lassan teljesen megszüntetik –, a tankönyvellátásban érintett magyar kis- és középvállalkozásokat is elsorvasztják – mondta Kereszty a Népszavának.

A tankönyvpiac államosítását a kormány mindvégig azzal indokolta, hogy ezzel olcsóbban juthatnak tankönyvekhez az iskolák, a diákok pedig ingyen kapják kézhez a könyveket. Ez azonban nem egészen így van: a diákok csak kölcsönbe kapják meg a könyveket, év végén vissza kell adniuk az iskolának, hogy aztán a következő évben megkaphassa őket az alsóbb évfolyam. Így viszont nem tudják őket úgy használni, ahogy általában a tankönyveket használják (nem húzhatnak alá benne dolgokat, nem jegyzetelhetnek beléjük).

A verseny ösztönző hatása nélkül ráadásul ezeknek a könyveknek a minősége messze elmarad a korábbi tankönyvekétől: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által előállított kísérleti tankönyvek közül a történelemkönyvek hemzsegnek a tárgyi hibáktól, de számos tankönyv bővelkedik szexista és rasszista elemekben is, néhány éve pedig maga Orbán Viktor is bekerült az egyik állami történelemkönyvbe.

A tankönyvszerzők szerint azonban nem az egyentankönyvek jelentik a megoldást, hanem a szabadság, a tankönyvek szabad választásához való jog, hiszen a pedagógusok, a tanítók képesek maguk is eldönteni, hogy milyen tankönyvből szeretnének tanítani.

Az állami egyentankönyveket a pedagógusok  és a kiadók mellett sok szülő is elfogadhatatlannak tartja: a Szülői Hang már évek óta küzd, az idén márciusban kiadott, Kásler Miklós EMMI-miniszternek címzett közleményük szerint már ötezer szülő csatlakozott ahhoz a kiáltványhoz, amely a szabad tankönyvválasztás mellett áll ki.

A Szülői Hang tavaly több mint 11 ezer szülő megkérdezésével felmérést is készített, amelyből kiderült, 80 százalékuk elégedetlen az egyentankönyvek minőségével és 69,2 százalék ellenzi a tankönyvpiac kormányzati átalakítását.

Idén márciusban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) jogerősen  elmarasztalta az államot a tankönyvpiac monopolizásáért.

Az átalakítások miatt három piaci kiadó, a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. indított eljárást, a felperesnek helyt adva az EJEB kimondta, hogy a hatóságok

  • igazságtalan terheket róttak a cégekre és megfosztották őket korábbi vevőkörüktől,
  • nem kérték fel őket részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén,
  • nem biztosítottak elég hosszú átmenetei időszakot, csupán másfél évnyit,
  • mindezzel pedig megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.

A bíróság emellett azt is megállapította,

hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.

Az EMMI a Facebook-oldalán a döntésre reagálva kijelentette, továbbra is kitart az új rendszer mellett,

„hiszen ezáltal a tankönyvek iskolákba, tanulókhoz való eljuttatása átláthatóbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és ellenőrzöttebb lett.”

Olvass tovább!