A Kúria április 10-i döntésével pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért Tiszavasvári azóta leváltott, jobbikos vezetésével szemben. A 2016 márciusában a civil jogvédő szervezet az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, miután az önkormányzat „stratégiai megállapodást” kötött a Becsület Légiója egyesülettel, valójában két közismert, szélsőséges politikussal: az extrém, szélsőjobboldali performanszairól ismert volt érpataki polgármesterrel, Orosz Mihály Zoltánnal és Zagyva György Gyula volt jobbikos országgyűlési képviselővel.
Ahogyan a TASZ írja:
„A megállapodás látszólag a cigánytelepek lakóinak integrációjára irányult, a valóságban azonban annak alapján megfélemlítő ‘bejárások’, ellenőrzések zajlottak a szegregátumok területén, esetenként éjszaka is.”
Ezekről a bejárásokról korábban az EBH a TASZ kérésére megállapította, hogy a gyakorlat alkalmas volt a cigányok rendszeres vegzálására, zaklatására, ez pedig a választott önkormányzat hathatós együttműködésével történt. A hatóság döntését egy halom olyan terhelő bizonyítékkal támasztotta alá amelyeket maguk a jobbikos városvezetők, és szélsőjobbos „startégiai partnereik” töltöttek fel az internetre, és többnyire azt ábrázolja, ahogy roma családok lakásaiban rendezkednek az önkéntesek illetve a lakókat vegzálják.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság akkor 300.000 forint bírságot szabott ki Tiszavasvári vezetőire, és a további jogsértéstől is eltiltotta őket.
Ezek után Fülöp Erikék bírósági fórumon támadták meg a határozatot, azonban 2017 végén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság első fokon elutasította kérelmüket. Ezek után felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelyről a Kúria 2019 április 10-én ugyancsak helybenhagyta az elsőfokú döntést, és egyetértett az EBH korábbi határozatával.
A döntésben kimondták, az önkormányzat aktívan segítette a helyi lakosok zaklatását, ráadásul ő maga biztosított helyet, teret és forrásokat a cselekményekhez, miközben a „járőrözők” a város lakóit súlyosan megalázták. Ahogyan a döntés fogalmaz:
„az egyes jogsértések tekintetében szükséges intézkedések megtétele nem járhat egyúttal zaklató magatartással, megfélemlítő, megalázó bánásmóddal együtt.”
Tiszavasváriról a Mérce a tavaly ősszel lezajlott időközi, önkormányzati választás kapcsán riportot is készített. Ebből kiderül: a helyi romák alapvetően a „kisebbik rosszat” választva álltak az Északkelet-Magyarországon található kisvárosban a Fidesz mellé, ezzel 8 év után váltották le a jobbikos vezetést.
Fülöp Erik és a Jobbik akkor szenzációsnak számító áttöréssel, 2010-ben került hatalomra Tiszavasváriban, ezek után kialakított, a mostani Kúria-döntés értelmében is főleg a helyi cigányság vegzálását is magába foglaló tiszavasvári „társadalmi modelljüket” pedig évekig büszkén hirdették saját sajtóorgánumaikban.
