Ahogy arról a Mérce is beszámolt, Kövér László házelnök szerdán kisebb jogelméleti értekezést tartott a parlamentben, a bírói függetlenséget először garantáló hazai törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából. Az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a bíró nem lehet független az államtól, annak „nem külső tartozéka”, a bírói függetlenség pedig nem abszolút és öncélú.
A Népszava megkeresésére nyilatkozó fővárosi bírókban Kövér kijelentései a legsötétebb időket idézték fel, és az európai jogelvektől való kormányzati elfordulás újabb jelét látják benne.
Az egyik bíró szerint a házelnök beszéde egy évek óta tartó folyamatba illeszkedik, amely az igazságszolgáltatás kormánypárti befolyásolását tűzi ki célul.
„Itt nem a cigaretta-árusítás korlátozásáról, vagy a vasárnapi vásárlás tilalmáról van szó, hanem a demokratikus jogállam, a joguralom működéséről. Mi jöhet még ezután?” – mondta.
A lapnak nyilatkozó bíró emlékeztetett Handó Tündének, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének múlt hónapi beszédére is, amely egy kaposvári szakmai fórumon hangzott el. Ebben Handó kijelentette: a bíróságok nem működhetnek a végrehajtó és a törvénykező hatalmi ágakkal szemben. Hamis elképzelésnek nevezte, hogy a harmadik hatalmi ágnak, azaz a bíróságoknak szembe kell helyezkedniük az állammal.
A bíró szerint a két beszéd egyértelműen jelzi a kormány és az OBH-elnök közötti összjátékot, amely szerinte a bíróságok újabb átalakítását készíti elő. Elmondása szerint a bírók már korábban értesültek arról, hogy az igazságügyi minisztériumban készül két jogszabály-tervezet a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, ám ennek tartalmáról nincsen tudomásuk.
A Népszavának nyilatkozó másik bíró is hasonlóan értelmezte Kövér és Handó beszédét, szerinte a nyilatkozatok előkészíthetik a bíróságok igazgatásának minisztériumok alá rendelését, ahogy az az új közigazgatási bíróságok esetében is történt.
„Semmi jóra nem számítok, csinovnyikok leszünk, az államot, pontosabban a a kormányt kiszolgáló hivatalnokok” – mondta.
Frissítés 16:45 – Szepesházi Péter: így Rákosi és Lenin beszéltek a hatalom egységéről
A Klubrádióban hasonló kijelentéseket tett Szepesházi Péter egykori bíró is, aki tavaly épp a „bíróságokon uralkodó általános, félelemmel teli légkör” miatt mondott le. Szepesházi Péter szerint Kövér előtt legutóbb a kommunista diktátorok, így Rákosi és Lenin beszéltek a hatalom egységéről, a hatalom megosztása helyett. Hozzátette, a fékek és ellensúlyok rendszere Magyarországon ma már gyakorlati és jogszabályi szinten is hiányzik. Bár valóban nem volt hatékony a magyar ítélkezési rendszer, de erre 2010 után rossz válasz született, és a végrehajtó hatalomnak lassan, de biztosan alárendelt bírósági rendszer épült ki.
A 2012-ben felállított és azóta Handó Tünde által vezetett OBH már évek óta konfliktusban áll a bírói karral, mely folyamatósan újabb és újabb pengeváltásokat produkál az OBH és az Országos Bírói Tanács között, melyben Handó kritikusai helyet tudtak kiharcolni maguknak.
A bírói függetlenség további nyirbálásáról is már jó ideje hallani, a 2018-as választások után a 444 írt arról, hogy a bírói függetlenséget őrizni hivatott, de – mint láttuk – ezt maradéktalanul nem ellátó OBH meg is szűnhet, hogy közvetlen minisztériumi felügyelet alá kerüljenek a bírók. Egy lemondott fővárosi törvényszéki bíró nemrégiben maga is hasonló értesülésekről számolt be, mondván „nyílt hatalmi háború” zajlik az igazságszolgáltatás ellen, melynek ugyan olykor Handó megpróbált ellentartani, de nem elég határozottan, és általában sikertelenül.
Egyébként jelen pillanatban is zajlik az ún. közigazgatási bírósági rendszer felállítása, amelyet sok szakértő a Fidesznek alárendelt különbírósági rendszer létrehozásaként értékel. A közigazgatási bírók nem a hagyományos jogi hierarchiából, hanem az államigazgatásból, átképzés után jönnének, minisztériumi kinevezéssel, és hozzájuk rendelnének egyes, a kormánynak fontosabb „kiemelt” ügyeket – főként melyek az állampolgárok és a kormány viszonyát érintenék.
A Kövér és Handó által megfogalmazott narratíva is előkerült már korábban, a közigazgatási bíróságok kapcsán. Tavaly májusban Trócsányi László igazságügyi miniszter egy interjúban antidemokratikusnak nevezte a jogalkotó kormánytöbbséggel szembehelyezkedő bírói döntéseket.
