Ahhoz, hogy egy fiatal a fizetéséből lakást vegyen, Budapesten több mint kétszer annyi ideig, 8,5 évig kell dolgoznia észak-magyarországi társához képest, aki már 3,6 évnyi regionális átlagjövedelemből meg tud venni egy 60 négyzetméteres ingatlant – derült ki a Takarék csoport legújabb kutatásából.
Budapesten egy négyzetméter lakásért átlagosan 1,71 havi jövedelmet kell kifizetni, Észak-Alföldön 1,31 havi régiós átlagbért, Nyugat-Dunántúlon 1,29-et, Dél-Alföldön 1,05-öt, Dél-Dunántúlon 1,03-at. Kevesebb mint egyhavi keresetből a Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon lehet megvenni egy négyzetméter lakást.
És míg a fővárosban az állami támogatások egy háromgyerekes családnál egy új lakás értékének harmadát, egy községben majdnem a kétharmadát is kitehetik.
A kutatás szerint a használt lakásokhoz felvehető támogatás a fővárosban egy két gyermeket vállaló házaspár esetében egy átlagos árú 60 négyzetméteres lakásnál a vételár kevesebb mint 5 százalékára elég a 2018 decemberében fennálló szabályok alapján. A községekben viszont majdnem 30 százalékot tesz ki ez az arány, míg a megyeszékhelyeken 10, a városokban pedig 15 százalékot.
A fővároson belül is elég nagyok a különbségek: a tavalyi negyedik negyedévben megvásárolható, szabad új fővárosi lakások árát alapul véve a két gyermeket vállaló, 60 négyzetméteres lakást vásárló családok esetében az állami támogatások összege Külső-Pesten 9,9, Belső-Pesten 7,8, Budán 7,1, míg a belvárosban a lakás értékének 5,6 százalékát teszi ki.
Ahogy arról korábban mi is többször írtunk, főleg Budapesten az ingatlanárak az elmúlt időszakban meglehetősen elszálltak. A helyzeten bizonyosan nem segített az sem, hogy a kormány lényegében kinyírta a lakástakarékokat, a CSOK pedig – ezt régóta tudjuk – elsősorban a jobb anyagi helyzetben lévőket segíti lakhatáshoz jutni, és nem a szegénységben élőket.
