Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elszálltak az ingatlanárak: hol lehet még itt lakni?

Budapesten, hosszú távú lakáskiadásnál az új vagy újszerű garzonok havi bérleti díja átlagosan 125 ezer forint, a kétszobásoké 168 ezer forint, a háromszobásoké a 200 000 forintot is meghaladhatja, de a díjak kerületenként és városrészenként jelentős eltéréseket mutatnak – derült ki a lakóingatlan-fejlesztő Cordia Zrt. közleményéből.

A különbségek valóban nagyok: 2018. márciusában Budán az új építésű lakások átlagos négyzetméter ára 784 000 forint, Pesten viszont 709 000 forint volt.A kerületek közül az V. a legdrágább, az itt található lakások négyzetméterára megközelítette a 2 millió forintot. És kerületeken belül is óriási lehet az eltérés: míg például a XIII. kerület egyes részein a lakások átlagos négyzetméterára eléri a 890 ezer forintot, másutt a négyzetméterár már „csak” 620 000 forint.

Az egyetlen dolog, ami nem változik: az albérletárak nem torpantak meg, és a lakhatási költségek továbbra is meglehetően megterhelik a háztartások költségvetését.

És bár – ahogy azt nemrég mi is megírtuk – Rétvári Bence államtitkár szerint

„egyre kevésbé megterhelő a háztartások alapvető kiadásainak előteremtése, és egyre nagyobb arányban jut a családokban pénz fogyasztásra, kényelmi kiadásokra”,

valójában az albérletárak az elmúlt hónapokban újra megindultak felfele, a lakóingatlanok ára pedig 2014 óta folyamatosan emelkedik. Vagyis a lakhatás újra egyre jobban megterheli a magyarok pénztárcáját.

Hogy mennyire, azt talán az Eurostat adatai érzékeltetik a legjobban: Rétvári Bence ugyan a 2016-os adatokra mutogatva közölte győzelmi jelentését, ám vannak ennél frissebb, 2017-re vonatkozó számok is, amelyek alapján viszont tavaly

több mint egy millió magyar költötte a bevételeinek minimum 40, vagy annál is több százalékát csak a lakhatására.

És azóta az árak csak emelkednek…

Érdemes egyébként azt is megemlíteni, hogy bár egyre több új lakás épül (2018. I. negyedévében például 65 százalékkal több, mint egy évvel korábban), ám az új építésű ingatlanok árai is az egekben vannak, miközben az állam által oly nagyra tartott támogatási formák (például a CSOK) alapvetően a jobb anyagi helyzetben lévőket segítik abban, hogy új lakóingatlant vásároljanak, míg a kevésbé tehetősek, és pláne a szegénységben élők számára ez a lakhatási forma is elérhetetlen éppúgy, ahogy a hajmeresztő árak miatt albérletbe sem tudnak költözni.

Az ingatlanárak pedig meglehetősen elszálltak: a az OTP Ingatlanpont felmérése szerint van olyan kerület Budapesten, ahol 2,5-szeresére emelkedtek a lakásárak 2013 óta. A megyeszékhelyek közül Veszprémben szálltak el leginkább az árak, ahol ma akár 70 százalékkal is többet kell fizetni egy lakásért, mint 5 évvel ezelőtt. Somogyban viszont stagnáltak az árak, Nógrádban pedig még csökkentek is.

A felmérés szerint vidéken azokon a településeken, régiókban növekednek a legdinamikusabban a lakásárak, ahol a legerőteljesebb a külföldi nagyvállalatok jelenléte – ennek minden előnyével és hátrányával egyetemben.

(MTI/Privátbankár/Mérce)
Olvass tovább!