Theresa May brit miniszterelnök vasárnap hajnali nyilatkozatában elismerte, amit már eddig is sokan, akár felületes szemlélőként is láttak a brexit kapcsán – pártja, a konzervatív Tory-k és az őket támogató észak-ír UDP nem fogadja el brexit-megállapodását.

Miután az alsóház, melynek el kellene fogadnia a May és az EU között köttetett megállapodástervezetet, már háromszor szavazta azt le, ez nem túl meglepő fejlemény, annál inkább, hogy

May bejelentette, „nem marad egyéb lehetőség, mint az alsóházban jelenlévő többi párt megkeresése”.

Ugyan az M-betűs szót nem mondta ki, de egyértelmű hogy May a Munkáspártra utal. Speciel ez se túl nagy meglepetés, tekintve hogy a rendezett kilépés érdekében May és köre, valamint a Munkáspárt delegációja között eddig három tárgyalás is zajlott, első körben konkrétan May és Jeremy Corbyn, a Labour elnöke között.

Ugyanakkor az eddigi tárgyalások nem voltak kifejezetten eredményesek.

Tekintve hogy a Munkáspárt új brexit-szavazást szeretne kiírni, kilépés esetére pedig tartósan vámunióban kívánna maradni az Európai Unióval, ez nem is csoda, mivel a May és a konzervatívok ezeket a dolgokat minél inkább igyekeznek elkerülni. Így érthető, hogy Corbyn nem tartja túlzottan előremutatónak a tárgyalássorozatot, és ahogy mondta, nem észlelt

„jelentősebb elmozdulást”

a kormány álláspontjában.

May és csapata jelezte ugyanakkor, hogy hajlandóak változtatásokra az egyébként semmilyen jogi hatállyal nem rendelkező, brexit utáni időkre vonatkozó Nagy-Britannia és az EU viszonyát taglaló szándéknyilatkozatot illetően, ebbe pedig az EU is belemenne.

Abba azonban nem, hogy a novemberben tető alá hozott 585 oldalas brexit-megállapodáson módosítsanak – így azt May-nek, amennyiben szeretné elérni hogy rendezetten hagyja ott Nagy-Britannia az EU-t, el kell azt fogadtatnia az alsóház többségével.

Az ennek érdekében a Munkáspárttal folytatott tárgyalásoktól pedig a Tory-k egy része szabályosan rosszul van, Jacob Rees-Mogg, befolyásos keményvonalas brexit-párti konzervatív – és May ellenlábasa – úgy nyilatkozott, hogy May

„egy ismert marxistával” készül együttműködésre lépni, és ez „nem kelt túl nagy bizalmat konzervatív körökben”.

A miniszterelnök válaszul felemlegette, a brexitet nem pártok közötti törésvonalak mentén szavazták meg, és felhozta azon kérdésköröket, melyekben a pártok egyetértenek. Jelesül

• meg kell szüntetni az EU-n belüli szabad mozgás alapelvének nagy-britanniai érvényesítését,
• jó megállapodással kell kilépni az EU-ból,
• és meg kell védeni a brit munkahelyeket.

Kifejtette, ezek alapján lehet olyan megállapodást létrehozni, mely többséget szerez a parlamentben, majd azzal rémisztgette az alsóházi képviselőket, hogy ha ez nem sikerül, talán soha nem lépnek ki az Unióból – mely lehetőség komolyan aggasztja a brexit-tábor egy részét.

Közben azt is érdemes figyelembe venni, hogy jelen állás szerint, amennyiben a brit alsóház nem képes elfogadni valamilyen konstruktív javaslatot, az Egyesült Királyság április 12-én megállapodás nélkül távozhat az EU-ból.

Ez már egy halasztott időpont, eredetileg március 29. lett volna a kilépés dátuma, azonban azt a brit kormány és az EU közös megállapodással elhalasztotta, hátha el tud valamit fogadni a brit parlament.

Azonban nem tudott. Se May megállapodását, se más megállapodási tervezetet, eddig mindössze azt a javaslatot sikerült a többségnek elfogadnia, hogy halasszák el a Brexitet még egy kicsit, és csak júniusban kelljen kilépnie az országnak az Unióból – amit még el kell fogadnia az EU-nak is, ami korántsem biztos.

Jelenlegi helyzet szerint az április 10-i rendkívüli EU-csúcsra kellene valamivel előállnia az Egyesült Királyságnak, ha ez nem történik meg, akkor 12-én eljön a fájdalmas búcsú, vagyis a megállapodás nélküli kilépés.

via MTI