Miután a brit parlament kétszer is leszavazta azt az egyezményt, amely az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének feltételeit rögzíti, és amelyet hosszú tárgyalás után hozott tető alá Theresa May konzervatív miniszterelnök, ma a parlamenten volt a sor, hogy megpróbáljon valamilyen kiutat mutatni a Brexit-káoszból.

A múlt héten az Európai Unió is jelezte, megingott bizalma Theresa Mayben, de az uniós állam- és kormányfők mégis belementek a kilépés határidejének elhalasztásába. Az eredetileg március 29-re kiírt határidő így május 22-ig tolódott el, persze azzal a feltétellel, ha március 29-ig harmadik nekifutásra sikerül elfogadni a kilépési dokumentumot. Amennyiben ez nem következik be – és minden jel arra mutat, hogy nem fog, de erre lejjebb még visszatérünk –, úgy a kilépés határideje április 12.

May többszöri parlamenti veresége után a parlament hétfőn döntött úgy, kiveszi az irányítást a kormány kezéből, és a képviselők maguk tesznek javaslatokat a válságból való kiútra. Bár May megpróbálta megakadályozni ezt a hatalomátvételt, a mai ülésnapon 331 kontra 287 szavazattal a honatyák újra leszavazták a kormányfőt.

Ez azt jelentette, hogy a szokásos ügyrenddel ellentétben nem a kormány kezdeményezéseiről szavazhatnak a képviselők, hanem saját maguk által beterjesztett határozati javaslatokról.

John Bercow, a brit alsóház elnöke végül nyolc darab határozati javaslatot tűzött az esti szavazási napirendre. Ezek nagy részét képviselők pártokon átívelő csoportjai terjesztették elő. Bár alapvetően nem kötelező érvényű határozatok, az mégis kiderül belőlük, hogy mely kilépési opciók rendelkeznek a legtöbb támogatással a Házban, és így kiutat mutathatnak a zsákutcából – legalábbis ezt várta tőlük a brit közvélemény és média.

Ezt a nyolc képviselői indítvány írta ki a házelnök véleményjelzési szavazásra (indicative vote) – a szavazás eredményeit zárójelben jeleztük:

1. No-deal kilépés április 12-én – a négy konzervatív képviselő által jegyzetet határozati javaslat értelmében az Egyesült Királyságnak bármilyen megállapodás nélkül ki kell lépnie az EU-ból április 12-én. (Mellette: 160 – Ellene: 400)
2. Közös piac 2.0 – a három konzervatív és három munkáspárti képviselő által kidolgozott javaslat kezdeményezi, hogy London a Brexit után is maradjon az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja, kérje visszavételét az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba (EFTA), és dolgozzon ki egy vámuniós megállapodást Brüsszellel. Ez szembemegy a kormány azon ambíciójával, hogy az emberek szabad mozgásának elve ne legyen érvényes Nagy-Britanniára. (Mellette: 188 – Ellene: 283)
3. Vámunió nélkül – ez a konzervatív képviselői javaslat nagyon hasonlít az előzőre az EEA és az EFTA tekintetében, de a vámunió kérdését elutasítja. (Mellette: 65 – Ellene: 377)
4. Vámunió – szintén kétpárti javaslatról van szó, mely előírná, hogy bármilyen kilépési opció esetén a brit kormány állapodjon meg „állandó és átfogó”, egész Nagy-Britanniára kiterjedő vámunióról az EU-val. (Mellette: 264 – Ellene: 272)
5. A Munkáspárt hivatalos javaslata – indítványozza a vámunióban és európai közös piacban való maradást, de emellett azt is, hogy a munkavállalói jogokat, környezetvédelmet, ipari szabályozást érintő uniós szabályozásokkal és intézményekkel is maradjon  szoros kapcsolatban. (Mellette: 237 – Ellene: 307)
6. A kilépés visszavonása – a Skót Nemzeti Párt képviselője által benyújtott, konzervatív, munkáspárti és liberális demokrata képviselők által is jegyzett tervezet előírná, hogy amennyiben nem sikerül elfogadni a kilépési megállapodást, a kilépés határideje előtti második napon a kormánynak parlamenti szavazást kelljen kiírni a no-deal Brexitről. Amennyiben ez utóbbi a képviselők leszavazzák, úgy a kormánynak automatikusan vissza kellene vonnia kilépési szándékát. (Mellette: 184 – Ellene: 293)
7. Jóváhagyó népszavazás – eszerint a javaslat szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók. (Mellette: 268 – Ellene: 295)
8. Ideiglenes megállapodások – ha nem sikerül elfogadni a kilépési megállapodást, a kormány gyorsan hozzon tető alá két évre vonatkozó, ideiglenes kereskedelmi megállapodásokat az EU-val. (Mellette: 139 – Ellene: 422)

A szavazások eredményéből jól látszik, hogy a nyolc közül egyik opció sem szerezte meg a képviselők nagyobbik felének szavazatát, vagyis a a kormány után a parlament is képtelennek bizonyult kiutat mutatni. A legerősebbnek mégis a vámunióban maradást, és a kilépési egyezményt jóváhagyó referendumot indítványozó előterjesztések bizonyultak.

A legnagyobb kérdés így továbbra is az, vajon harmadik nekifutásra sikerül-e Maynek elfogadtatni a kilépés feltételeit rögzítő megállapodást. Januárban és két hete sem sikerült neki, ám másodjára már többen igent mondtak rá, mint az első alkalommal.

A miniszterelnök esélyeit növeli, hogy a kilépési egyezményt alapvetően elutasító kemény kilépéspártiak (ők azok, akik szerint a megállapodás nem szakít elegendő értékben az EU-val) elkezdtek attól félni, ha harmadjára nem szavazzák meg ezt a dokumentumot, akkor megnő az esélye, hogy teljesen elmarad a kilépés.

Szerda délután May ráadásul pártja rebellisei előtt bejelentette: ha sikerül elfogadni a megállapodást és rajta lesz II. Erzsébet királynő szignója is, ő lemond, és átadja helyét a Konzervatív Párt által választandó új pártvezérnek. Ezzel érdemben jelezte párton belüli riválisainak, nem kell a megállapodást is buktatniuk ahhoz, hogy őt eltávolítsák. Ezzel máris 25 lázadó képviselőt megnyert a kilépési egyezménynek, köztük két hangadójukat, Boris Johnsont és Jacob Rees-Moggot.

May terveinek azonban még jócskán keresztbe tehet John Bercow. A házelnök egy többszáz éves parlamenti szabályzatra hivatkozva múlt héten már visszautasította, hogy érdemi változtatások nélkül harmadszorra is napirendre vegye a megállapodást. Bercow ma is jelezte, kitart álláspontja mellett.

Kitartanak álláspontjuk mellett az észak-ír unionisták is, akik May kormányzati többségét biztosítják: ma újra bejelentették, harmadjára sem fogják megszavazni May megállapodását.

A kormányfőt támogató konzervatívok azonban szeretnék, ha csütörtök vagy péntek folyamán mégis szavazásra kerülne újra a kilépési egyezmény. De hogy Maynek sikerül-e visszavennie az ellenőrzést, az a percről percre változó helyzet miatt megjósolhatatlan.

Időközben a maradáspárti választók sem tétlenkednek: szombaton több százezres (egyes források szerint: egymilliós) tömeg tüntetett London utcáin egy új Brexit-népszavazás kiírása érdekében. A Brexit leállítását követelő petíciót pedig vasárnapig már ötmillióan írták alá.