Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Másfél év után sikerült egy szegedi LMBT szervezetnek visszajutnia az állami közösségi terekbe

Ez a cikk több mint 5 éves.

Ismét összegyűlhetett a Szegedi LMBT Közösségért Csoport a város Új Nemzedék elnevezéssel illetett közösségi terében, miután az azokat működtető Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. (ÚNK) három és fél hónap késéssel eleget tett az erre utasító bírósági döntésnek. Az állami tulajdonú, de EU-s pénzből fenntartott cég 2017 novemberében politikai semlegességre való törekvéssel indokolva tiltotta ki az LMBTQ-szervezeteket az ország összes ilyen helyéről. Most, másfél év jogi küzdelem után a leginkább érintett szegedi szervezet közölte: a héten újra visszatérhettek a városi közösségi házba.

Politikai tevékenység

A Szegedi LMBT Közösségért Csoport beszámolói szerint a másfél évvel ezelőtti tiltást megelőzően jó viszonyt ápoltak a helyi intézménnyel. Áprilistól például azért választották állandó helyszínüknek az általuk működtetett közösségi teret, mert az kihelyezte ajtajára a szivárványszínű, „Biztonságos tér” feliratú matricát, ezzel nyilvánosan is kifejezve, hogy biztonságos és diszkriminációmentes környezetet kíván biztosítani az LMBTQ-emberek számára. Az intézmény honlapja szerint 2015-ben még „Antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi képzés”-t is valósított meg a budapesti székhelyű, központi fenntartó.

Éppen ezért érte külön meglepetésként a szegedi szervezetet a hír 2017 novemberében, hogy munkatársaiknak közölték: a jövőben nem szervezhetnek a megszokott helyszínre közösségi programokat. A működtető szerint mivel ezek a szervezetek a pártokhoz hasonlóan politikai tevékenységet (is) végeznek, ezért hasonló bánásmódban kell, hogy részesüljenek.

„Sírva hívott fel minket a szegedi koordinátor, hogy ő ezzel nagyon nem ért egyet, de mostantól nem szervezhetünk több programot”

– emlékszik vissza Kiss Anna és Tari Ákos, a Szegedi LMBT Közösségért Csoport két tagja. „Még néhány hónapig próbálkoztunk lehetőleg konfliktus nélkül visszajutni, de semmi hajlandóság nem volt a részükről” – mondják. A helyszínre szervezett aznapi programokat át kellett helyeznie a csoportnak, miközben sajnálattal látták,

hogy a „Biztonságos tér” matricát is eltávolították a közösségi tér ajtajáról.

A csoport számára magától értetődő politizálás, mint az LMBT-embereket érintő közügyekbe való beleszólás olyan tevékenységekben nyilvánult meg, mint hogy „tüntetést szerveztek az azonos nemű párok házasságának népszerűsítését tiltó ásotthalmi rendelet ellen, meggyőzték az önkormányzatot, hogy a helyi esélyegyenlőségi programban a szexuális és nemi kisebbségek is szerepeljenek, valamint felszólaltak a civil szervezeteket érő támadások ellen.” – sorolta később a bíróságon őket képviselő Háttér Társaság.

Másfél év jogi küzdelem

Tavaly februárban a szegedi civil szervezet eljárást indított az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt az ügyben, ahol az aktivisták saját maguk vitték az ügyet és végezték a jogi képviseletet. Az ÚNK először eljáráson kívüli ajánlatokat tett a Szegedi LMBT Közösségért Csoportnak a későbbi együttműködésről, melyek azonban a szervezet szerint nem garantálták volna teljesen, hogy később ne legyenek visszaélések.

Júniusban az EBH kimondta: az ÚNK megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és a Szegedi LMBT Közösségért Csoporttal szemben a tagok szexuális irányultsága és politikai véleménye miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg.

A hatóság megtiltotta a későbbi jogsértéseket és 100 ezer forint bírság, valamint 17 275 Ft eljárási költség megfizetésére kötelezte a működtetőt.

Az ÚNK azonban fellebbezett, így végül tavaly novemberben a Fővárosi Törvényszék adott igazat a szegedi szervezetet itt képviselő Háttér Társaságnak, miszerint egy civil szervezettől nem várható el, hogy soha, semmilyen formában ne foglaljon állást politikai-közpolitikai kérdésekben.

Az állami fenntartású intézmény azonban az elsőfokú bírósági ítéltet után sem akarta visszafogadni a civil szervezetet, így annak aktivistái demonstrációkkal és petíció indításával próbálták feloldani a tiltást és ugyanerre bátorították az országos korlátozásban részesült összes többi LMBTQ-csoportot.

„A kitartó küzdelemnek végül meglett az eredménye: másfél év „kihagyás” után újra összegyűlhettünk a szegedi közösségi térben, hogy megvitassuk a csoportunk aktuális ügyeit. Ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki közreműködött abban, hogy ezt a sikert elérjük!”

– írja a Szegedi LMBT Közösségért Csoport szerdai közleményükben.

A fideszes Új Nemzedék

Az Új Nemzedék Központok az ifjúság aktivizálására jöttek létre, a kormány által menedzselt Új Nemzedék programot az Európai Unió Európai Szociális Alapja támogatja. A politikai-ideológiai semlegességre való hivatkozás azért is tűnt ellentmondásosnak, mert a program végrehajtásáért és az országszerte működő közösségi terekért felelős Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft.-t tavaly nyár óta Vincze Géza, a Fidelitas alelnöke vezeti.

A politikai-ideológiai ingerküszöböt pedig látszólag az sem ütötte meg, hogy a Szegedi LMBT Közösségért Csoport szerint „általános jelenség, hogy a közösségi terekben évről évre megrendezett „Rólad szól!” programsorozat keretében kizárólag Fidesz-KDNP-s politikusokkal beszélgethetnek a fiatalok az őket érintő kérdésekről.”

Az intézménnyel kapcsolatos, enyhén szólva kétes közbeszerzési eljárásokról, valamint a Vincze Géza vezetése óta történő sorozatos felmondásokról többek között az Index és a 444 számolt be.

Címlapkép: Szegedi LMBT Közösségért Csoport