Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Tömött sorokban állták körbe a tüntetők az akadémiát

Ez a cikk több mint 5 éves.

Sorsdöntő nap a mai a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szemszögéből, miután az intézmény elnöksége délután 14 óra 30-kor kezdődő ülésén határoz arról, hogy aláveti-e magát az akadémiai dolgozók által „Palkovics-tervként” aposztrofált határozatnak, azaz mások mellett – az Európai Unióban példátlan – a kutatóintézetek mintegy egymilliárd forintos alaptámogatásának megszűnésével is járó, pályázati alapú finanszírozási rendszernek, valamint a kutatóhálózatok leválasztásának az intézményről.

Az ülés előtt akadémiai dolgozók gyülekeznek majd az MTA épülete előtt, ahol beszédekkel, jelképes akcióval, 14 óra 25 perctől pedig élőlánccal fognak tiltakozni a kormány terve ellen. A demonstrációhoz saját eseménnyel csatlakozott a Hallgatói Szakszervezet és a Szabad Egyetem, Diákblokk a tudományért címmel. Ők a CEU épülete előtt találkoznak 13 órakor, onnan vonulnak majd át az MTA elé.

Az MTA-ügyről szóló összes cikkünk ide kattintva elérhető, alább pedig a budapesti eseményeket követő élő adásunkat nézhetitek:

Címlapkép: Gyülekezik a tömeg a tudományok akadémia épülete előtt 2019. február 12-én. Fotó: Mérce
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Az Akadémia védelmében alakult élőlánccal vállaltak szolidaritást Norvégiában élő magyarok, és ők is tiltakoztak Palkovics László átalakítási tervei ellen.

(Fotó: Olvasónk)

Miután a tüntetők többszörösen is körbezárták az MTA épületét, 15 óra után elkezdett feloszlani a tömeg, mostanra pedig már csak néhányan maradtak a Széchenyi térnél.

Az akadémia elnökségének ülése jelenleg zajlik, amint friss hírek érkeznek bentről, megírjuk itt.

Percről percre közvetítésünk most zárul, de mindenképpen maradjátok velünk, és kövessétek az eseményeket itt, a Mércén!

Néhány napja felhívást intézett a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programjának 91 csoportvezetője Orbán Viktorhoz, amelyben azt kérik a kormányfőtől,

„szólítsa fel miniszterét, hogy a magyar tudományosságot érintő alapvető átalakításokat a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével együttműködésben folytassa. A jelenleg zajló, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül.”

A Lendület névre hallgató programot 2009-ben indította útjára az MTA, azzal a céllal, hogy saját szakterületükön kiemelkedő eredményeket elért fiatal kutatókat vonzzon haza külföldről, és ösztönözzön itthon maradásra. Az elmúlt tíz évben mindösszesen 150 kutatócsoport alakult a program keretein belül.

„A tervezett forráselvonások alapvető nemzeti értékeket képviselő nagy múltú műhelyek megszűnését kockáztatják, különösen a humán és társadalomtudományok terén”

– írták a fiatal kutatók, akik úgy látják, hogy Magyarország innovációs potenciáljának növelésének kulcsa az alapkutatási támogatások szélesítésében és kiszámíthatóságában, valamint a tudományos intézményrendszer itthontartó erejében rejlik, ezért azt kérték Orbán Viktortól, hogy függessze fel az MTA-t érintő gyors és átgondolatlan átalakításokat.

Mint írják,

„Minél többen maradnak itthon legtehetségesebb kutató honfitársaink közül, annál hatékonyabban szolgálja a magyar tudományos kutatás az innovációt. Az alapkutatás az a termékeny talaj, amelyből a magyar szabadalmak és start-up-ok szárba szökhetnek, és amelyben a hazai innováció mély és tartós gyökereket ereszthet, hiszen az alapkutatás termeli ki azt a szakembergárdát és azokat a felfedezéseket, amelyekre bármilyen fejlődés és innováció épülhet.”

Meglepő, de Orbán Viktor szintén nyílt levélben válaszolt nekik. A miniszterelnök szerint valójában ugyanazon az állásponton vannak a hozzá levelet intéző fiatal kutatók, mint ő:

„Mindannyian a magyar tudomány és a magyar emberek javát keressük. Ugyanakkor az is a dolgok rendjéhez tartozik, hogy adott problémákat olykor más nézőpontból, eltérő megközelítésből lát a tudós társadalom és másként a kormány. Éppen ezért fontos, hogy az egymással való párbeszéd során ne félinformációk irányítsanak minket, hanem az a közös cél, hogy munkánk révén egyszerre növeljük a magyar tudomány hírnevét és Magyarország versenyképességét.”

Orbán Viktor szerint abban is egyetértenek a fiatal kutatókkal, hogy bár a tudományos munka feltételei érzékelhetően javultak idehaza, még hiányzik a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerből az az elem,

„amely garantálná, hogy a tudásból közvetlen gazdasági haszon is keletkezzen.”

A miniszterelnök szerint a nemzetközi innovációs rangsorok sajnos azt mutatják, hogy hazánk az európai országok között a gyengébben teljesítők között foglal helyet, érdekérvényesítő képességünk

„a jelentős tudományos és innovációs források megszerzésében acélosabb is lehetne. Ezért egy felelős kormánynak itt cselekednie kell.”

Szerinte a hazai ipar hozzáadott értékének növelése úgy lehetséges, ha kutatóintézeteink is összpontosítják erőforrásaikat az alapkutatások és az innováció területén egyaránt. Az ipart tehát remekül szolgálja majd a tudomány a miniszterelnök szerint, arról viszont egy szót sem ejt, mi a helyzet például a Bölcsészettudományi Kutatóintézettel vagy a Humán Tudományok Kutatóházával, ahol Palkovics szerint „sorosista elemek” vannak a kutatók között.

„A cél az, hogy akárcsak az egyetemek átalakításánál, úgy a kutatás-fejlesztés területén is egy optimális, adminisztratív kötöttségektől mentes, de felelősségteljesebb és átláthatóbban működő rendszer jöjjön létre. Érték tehát nem veszhet el, és a tudományos kutatás szabadsága sem sérülhet”

– állítja a miniszterelnök.

„Remélem, hogy az új működési elvekről mihamarabb megkezdődik a konstruktív párbeszéd. A kormány képviseletében Palkovics László miniszter úr készen áll a tárgyalások folytatására”

– zárta válaszlevelét Orbán Viktor.

Az MTA azonban eddig is hiába reménykedett a konstruktív párbeszéd megkezdésében, Palkovics László tavaly nyár óta gyakorlatilag folyamatosan a kormány akaratát érvényesíti az átalakítást illetően.

(MTI)

Bár a tüntetés hivatalosan véget ért, egy-kétszázan még maradtak az MTA épülete előtt, de lassan szivárognak hazafele a tüntetők. Egy kis csoport 8-10 ember megpróbált feljutni a Lánchídra, de a rendezvényt biztosító rendőrök sorfalat állva megakadályozták ezt.

Kolozsvár Délután két órától félórás flashmobot tartottak Kolozsváron Magyarország főkonzulátusa előtt, hogy ezzel is kifejezzék tiltakozásukat a magyarországi eseményekkel szemben – a szervezők a budapesti eseményhez hasonlóan arra kérték a résztvevőket, hozzanak magukkal egy könyvet, mely a magyar tudományt jeleníti meg számára.

A rendezvényt Sipos Zoltán, az Átlátszó Erdély főszerkesztője szervezte, beszámolója szerint nagyjából hatvan-hetven résztvevővel tartották meg a rendezvényt.

Kolozsváron flashmobot tartottak a magyar főkonzulátus előtt, fotó: Sipos Zoltán

Akik már sehogy sem fértek be a tömött, többréteges élőláncba, ők az MTA épülete előtt maradtak, és közösen elénekelték a Himnuszt. A rendezvény hivatalos része véget ért.

Budapest, MTA Miközben az MTA épületében az Akadémia vezetősége tárgyal, hogy elfogadja-e a Palkovics-tervet, a színpadon elhangzott beszédek után kívül a résztvevők az előzetes terveknek megfelelően élőlánccal körülzárták az épületet.

Helyszíni tudósítóink szerint – miközben a tér egy része még mindig tele van – több rétegű élőláncot sikerült alkotni az Akadémia körül, mivel ennyi emberhez túl kicsi az épület.

A nagyjából ezerötszáz résztvevő könyvekkel, táblákkal, a színpadról elhangzott instrukcióknak meg felelően heveny „Nem hagyjuk!”, valamint „Szabad ország, szabad tudomány!” kiáltásokkal tiltakoznak a kormány tervei ellen, és próbálják jobb belátásra bírni Palkovics minisztert.

Az összes környező utca megtelt, ahogy az az alábbi felvételekenn is látható:

Miközben tart az élőlánc, a színpadról a Hallgatói Szakszervezet tagjai verseket olvasnak fel.

Az MTA kutatóintézeteinek dolgozói egyhangúan ítélik el a Palkovics-tervet, amely elvenné az intézethálózat alapfinanszírozását. Az MTA elnökségének ülése ezekben a percekben kezdődik el, emiatt Lovász László emiatt nem tudott felszólalni az MTA védelmében szervezett tüntetésen, de személyesen vette át a kutatók petícióját.

A tüntetés szervezői azt kérték a résztvevőktől, hozzanak magukkal egy-egy olyan könyvet, amely megjeleníti számukra a magyar tudományt. A tömeg látványosan, egyszerre a magasba emelte a hozott könyveket.

Mindezt a

„Szabad ország, szabad tudomány!”

rigmus skandálása kíséri.

Helyszíni tudósítóink szerint a hozott könyvek között megtalálható volt a teljesség igénye nélkül a Teológia és antiszemitizmus , Kísérleti fizika, Az olvasó agy, A fizika kultúrtörténete, Vergődés és remény vagy A képlet című művek.

Budapest, MTA Helyszíni tudósítóink szerint jelenleg nagyjából ezerötszáz ember tüntet jelenleg az Akadémia épülete előtt, a szemben lévő tér teljesen megtelt, ahogy a környező szervizutakon is állnak emberek, habár ott valamivel szellősebben.

A konferanszié bejelentette, hogy Lovász László, az MTA elnöke feszes időbeosztása miatt – mivel nemsokára kezdődik az MTA elnökségének az ülése – nem tud felszólalni, azonban megjelenik a rendezvényen, ahol egy aláíráscsomagot nyújtanak át neki.

Lovász László átveszi az MTA kutatóinak tiltakozását a Palkovics.-terv ellen. (Fotó: Mérce)

A belső kutatást Völgyesi Orsolya kutató szervezte – a több ezer kutató által aláírt petíció értelmében a kutatóhálózatok elválaszthatatlanok az Akadémiától.

Emellett a szervezők megszavaztatták az akadémiai kutatókat arról, alkalmasnak találják-e a Palkovics-csomagot az Akadémia működésének megreformálására, az eredmények szerint a kutatók elsöprő többsége nem ért egyet a tervvel.

A demonstráció levezetője megjegyezte, korábban soha nem látott együttműködést valósítanak meg az MTA kutatócentrumai, ahogy mondta,

„ilyen mértékű együttes kiállás még nem valósult meg korábban”

– majd ígéretet tett, miszerint folytatni fogják az együttműködést és a konzultációt.

Szilágyi Adrienn, a bölcsészettudományi kutatóközpont történettudományi intézetének posztdoktor kutatója az utolsó beszélő a tüntetésen. Kezdésként arról beszélt, áldozattal jár elhelyezkedni ezen a pályán, és nehéz állandóan a szakma létjogosultságát bizonygatni.

Ugyanakkor hisz abban, hogy nincs egyedül.

Szerinte a tudományos közösséget nem szétválasztják a tudományterületek, sőt ellenkezőleg, a tudomány iránti szenvedély összeköti a különböző területek kutatóit.

Ezután megköszönte különböző a szolidaritási megmozdulásokat az akadémia dolgozók ügyével.

Szilágyi szerint a közösségnek függetlennek kéne lennie a rövid távú céloktól és a különböző politikai oldalaktól, és fontos lenne a mindenkori kritikai álláspont képviselete.

Azt is hozzátette, az elmúlt hetekben, hónapokban ez a közösség próbálta megszervezni magát, egységesen tudjon fellépni, és szerinte ez a mai tüntetésen látszódik is.

Ugyanakkor azt is tudni kell Szilágyi szerint, hogy bármilyen döntés is születik, nem lesz több feladata a tudósközösségnek. A versenyhelyzet elfogadása azt jelentené, hogy a közösség megosztottá válik, a kutatóhálózat egységének megbontása azt jelentené, hogy sérelmeket hordoznak majd magukban a kutatók.

A minisztérium akaratának elfogadása azt jelenté, hogy a közösség legfőbb értékét, függetlenségét veszíteni el. Ezért szerinte muszáj konfliktust vállalni és továbbra is cselekvő közösségnek lenni. Ezt követően az akadémiai dolgozók hét pontban megfogalmazott céljaiból idézett.

 

Kenesei István nyelvészprofesszor beszédében elmondta, amikor elkezdte a pályáját, nem gondolta, hogy ide jut. Azt hitte, csendben tanítani és kutatni fog, ez még megadatott a múlt rendszerben.

Kenesei szerint a kimutatások bizonyítják, az MTA Magyarországon a legnagyobb presztízsnek örvendő szervezet, ez pedig nem az akadémikusok miatt van, hanem mert van kutatóhálózata. Az akadémikusok ugyanis nem az MTA-n végezik munkájukat, az intézetek kutatói viszont igen. Most a kutatóhálózat van veszélyben, nem az akadémikusok klubja.

A professzor úgy véli, a kormány részről van egy mesterterv: ennek legutóbbi lépcsője a tudományos akadémia autonómiájának elvonása. Indult az egyetemi autonómia csökkentésével, a kancellárok bevezetésével, a Közép-európai Egyetem elüldözésével. Kenesei felelevenítette, amikor a CEU védelmében vonultak utcára az emberek, volt egy transzparens, amelyen ez állt: „Most a CEU, de ki lesz a következő?”

„Itt vagyunk, mi vagyunk a következő” – mondta Kenesei.

A nyelvészprofesszor felemlegetett néhány kormányzati indoklást is az akadémia ellen. Szellemes indoklás, hogy 80 éve ugyanabban a rendszerben változatlanul működik a kutatóintézeti hálózat. Szerinte ez egyrészt ténybeli tévedés, hiszen az intézeti rendszert 1949-ben, valóban szovjet mintára alapították, de hol van már az a sztálini kutatásirányítás? Már ’56 után is átalakult, a kilencvenes években pedig Antall József miniszterelnöksége idején  Mádl Ferenc miniszter és Kosáry Domokos MTA-elnök gyökeresen megreformálta a kutatóintézeti hálózatot.

„Ki merné ezt a két embert azzal vádolni, hogy bolsevikok voltak?” – tette fel a kérdést Kenesei.

Arra is reagált, hogy sokan azzal vádolják az akadémiát, hogy nem mutatta ki a szolidaritását a múltban semmilyen ügyben. Szerinte ez is hamis, hiszen az akadémia nem egy politikai testület, vannak benne jobboldaliak és baloldaliak is, emiatt nem a politikai kiállás a feladata. De igenis kimutatta a szolidaritását abban a formában, ahogy hivatott kimutatni: tanulmányokat, felméréseket készített és azonnal beavatkozik a társadalmi problémákba a kutatási eredményeivel. Példaként vörösiszap-katasztrófát, a közoktatás minőségének romlását említette. Persze utóbbi nem tetszett a kormánynak, mert kritikus volt

„Milyen legyen a tudomány, ha nem kritikus?” – kérdezte?

Budapest, MTA A Hallgatói Szakszervezet is részt vesz a mai, MTA melletti kiálláson, a diákblokk háromnegyed egytől gyülekezett a CEU előtt, majd szimpatizánsaikkal együtt vonultak az Akadémia épületéhez, ahol csatlakoztak a tüntetés résztvevőihez.

Fotó: Mérce

A hallgatók táblákkal, molinókkal fejezik ki véleményüket az intézmény ellehetetlenítésével kapcsolatban, valamint felállítottak egy idővonalat, melyen az Orbán tervnek elnevezett, a felsőoktatás és a tudományos élet ellehetetlenítését okozó intézkedéssorozatot mutatták be a NER kezdetétől napjainkig:

Esőként Pléh Csaba pszichológus lépett színpadra, aki szerint elterjedt egy olyan félrevezető kép, mintha valami „állóvízbe ejtett kő” lenne az új finanszírozási rendszer, amellyel a kormány versenyhelyzetet szándékozik teremteni. Szerinte a tudomány mindig versenyhelyzetben élt, mindig a különböző értelmezéseket követve, egymás állandó kontrollja alatt próbálták a tudósok jobbá tenni a világot.

Az ITM próbálkozása az új rendszer bevezetésére olyan, mintha úgy akarná versenyhelyzetbe kényszeríteni a kutatóintézeteket, hogy közben a forrásmegvonással „amputálja a lábukat” – fogalmazott Pléh.

Szerinte nem arisztokratizmusból akarnak a tudósok autonóm módon dönteni, hanem mert ők ismerik a tétjét a tudományos világon belüli döntéseknek.

„El a hivatali kezekkel a tudományra szánt pénzek elosztásától! ”

– szólította fel a kormányt.

Pléh Csaba. Fotó: Mérce

Óriási illúzió azt gondolni, hogy Magyarország meg tudná vásárolni a tudást, mi ebben mindig is exportőrök nem pedig importőrök leszünk – tette hozzá Pléh Csaba.

Végül nosztalgikus történetet mesélt arról, hogy volt gimnáziuma helyére a hatvanas években a hasonló meggondolatlan pragmatizmus nevében autószerelő szakmunkásképző került.

„Adják vissza a tudás becsületét, és adják vissza a következő nemzedéknek az iskolákat” – zárta beszédét a tudós.

Bár ez az eredeti programban nem szerepelt, a szervezők bejelentették, hogy az elnökségi ülés kezdete előtt Lovász László, az intézmény elnöke is színpadra lép majd. Hamarosan kezdődnek a beszédek.

A beszédek perceken belül kezdődnek, az élőlánchoz pedig minden jel szerint bőven lesznek résztvevők.

Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

Szeged Szegeden a VVL – Veritas Virtus Libertas, a szegedi hallgatói blokk a tegnapi és mai nap során, valamint a köztük eltelt éjszaka alatt lila szalagokkal díszítette fel a Szegeti Tudományegyetem több épületét, valamint a Dóm tér, Szeged főterének szobraira.

A szervezet emellett felszólította támogatóit és az akadémiai szabadság mellett kiállni szándékozókat, hogy a mai napon viseljenek lilát, valamint kössenek lila szalagot bármire, amire jól esik, hogy ezzel is kifejezzék szolidaritásukat az épp ellehetetlenítés alatt álló akadémiával.

A lila színes felhíváshoz a csoport Facebook oldalának tanúsága szerint sokan csatlakoztak, a VVL emellett este hét órára gyertyagyújtásos szolidaritási akciót is szervez a szegedi Somogyi utca 7. elé.

Még negyed óra a hivatalos kezdésig.

(Fotó: Mérce)

Az akadémiai dolgozókkal számos szervezet kifejezte szolidaritását, köztük több kormánypártiként számon tartott csoportosulás is. A budapesti élőlánccal párhuzamosan szolidaritási megmozdulások zajlanak Kolozsváron és Szegeden is, valamint több szervezet úgy itthonról, mint külföldről.

Szegeden a helyi diákblokk, a VVL – Veritas Virtus Libertas csoport, Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar tagozata adott ki szolidaritási nyilatkozatot.

Emellett kifejezte már támogatását

 

Miután pályázat az intézmény munkatársai szerint finoman szólva sem szolgálja az Akadémia érdekeit, sőt egyenesen hátrányos rá nézve, hét pontban fejtették ki, hogy hogyan kerülhetne sínre egy normális helyzetben az MTA működése.

Az egységes kutatóhálózat, valamint a szakmai-pénzügyi autonómia mellett azt is megjegyzik, hogy az ITM által visszatartott összegnek más állami intézmények felé való megnyitása egyenlőtlen versenyhelyzetet eredményez, és az Akadémia részéről elmúlt hónapokban lefolytatott, a kutatások hatékonyságának felmérésére folytatott átvilágítás eredményei még nem ismertek.

Az akadémiai dolgozók céljainak teljes listája itt elérhető.

A Hallgatói Szakszervezet és a Szabad Egyetem csoport tagjai a CEU épülete előtt gyülekeztek, és onnan együtt indultak el az akadémia közelben található épületéhez.

A mai megmozdulás gyülekezési ideje 13 órakor kezdődött, de már két-háromszáz ember összegyűlt, és folyamatosan érkeznek az MTA-val szolidaritást vállaló demonstrálók. A beszédek fél 2-kor kezdődnek, utána pedig élőláncot alkotnak az egybegyűltek.

(Fotó: Mérce)

(Fotó: Mérce)

Az MTA kutatóintézeteik munkatársai a kormány terveinek napvilágra kerülése óta számos fórumon kifejtették, hogy számos akadémiai dolgozó állását veszélyezteti az átalakítás, és szerintük a magyar tudomány jövője is kockán forog a Palkovics-féle változtatással.

Az akadémia kutatóiból szerveződő Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a tudományos intézményhálózatok normatív alaptámogatása az EU-ban kizárólagos, általános gyakorlat, kivétel nélkül minden nagyobb, nyugati ország biztosítja az alapfinanszírozást saját tudományos rendszerének. Egyetlen példa van csupán az alapfinanszírozás megvonására, és egy tudományos akadémia kutatóhálózatának szétdarabolására, ez pedig Oroszország.

Így tehát az új, „Palkovics-terv” alapján bevezetett, magyar rendszernek sem az emlegetett „Max Planck-mintához,” sem pedig a Palkovics háttéranyagaiban felhozott „holland vagy izraeli mintákhoz” nem lenne köze az MTA dolgozói fóruma szerint, ezzel szemben precedensértékű lenne az EU-n belül az orosz gyakorlat bevezetésére.

A múlt héten arról is felröppentek hírek, hogy nem csupán a kutatóintézeti hálózat alapfinanszírozását vonná el és helyezné pályázati alapra Palkovics, de a teljes hálózatot feldarabolná és megszüntetné. Kormányzati oldalról eddig ezekre az utóbbi híresztelésekre nem érkezett hivatalos cáfolat vagy megerősítés.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}