Orbán Viktor válaszolt a tiltakozó kutatóknak: a tudásból gazdasági haszon is keletkezzen!

Néhány napja felhívást intézett a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programjának 91 csoportvezetője Orbán Viktorhoz, amelyben azt kérik a kormányfőtől,

„szólítsa fel miniszterét, hogy a magyar tudományosságot érintő alapvető átalakításokat a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével együttműködésben folytassa. A jelenleg zajló, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül.”

A Lendület névre hallgató programot 2009-ben indította útjára az MTA, azzal a céllal, hogy saját szakterületükön kiemelkedő eredményeket elért fiatal kutatókat vonzzon haza külföldről, és ösztönözzön itthon maradásra. Az elmúlt tíz évben mindösszesen 150 kutatócsoport alakult a program keretein belül.

„A tervezett forráselvonások alapvető nemzeti értékeket képviselő nagy múltú műhelyek megszűnését kockáztatják, különösen a humán és társadalomtudományok terén”

– írták a fiatal kutatók, akik úgy látják, hogy Magyarország innovációs potenciáljának növelésének kulcsa az alapkutatási támogatások szélesítésében és kiszámíthatóságában, valamint a tudományos intézményrendszer itthontartó erejében rejlik, ezért azt kérték Orbán Viktortól, hogy függessze fel az MTA-t érintő gyors és átgondolatlan átalakításokat.

Mint írják,

„Minél többen maradnak itthon legtehetségesebb kutató honfitársaink közül, annál hatékonyabban szolgálja a magyar tudományos kutatás az innovációt. Az alapkutatás az a termékeny talaj, amelyből a magyar szabadalmak és start-up-ok szárba szökhetnek, és amelyben a hazai innováció mély és tartós gyökereket ereszthet, hiszen az alapkutatás termeli ki azt a szakembergárdát és azokat a felfedezéseket, amelyekre bármilyen fejlődés és innováció épülhet.”

Meglepő, de Orbán Viktor szintén nyílt levélben válaszolt nekik. A miniszterelnök szerint valójában ugyanazon az állásponton vannak a hozzá levelet intéző fiatal kutatók, mint ő:

„Mindannyian a magyar tudomány és a magyar emberek javát keressük. Ugyanakkor az is a dolgok rendjéhez tartozik, hogy adott problémákat olykor más nézőpontból, eltérő megközelítésből lát a tudós társadalom és másként a kormány. Éppen ezért fontos, hogy az egymással való párbeszéd során ne félinformációk irányítsanak minket, hanem az a közös cél, hogy munkánk révén egyszerre növeljük a magyar tudomány hírnevét és Magyarország versenyképességét.”

Orbán Viktor szerint abban is egyetértenek a fiatal kutatókkal, hogy bár a tudományos munka feltételei érzékelhetően javultak idehaza, még hiányzik a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerből az az elem,

„amely garantálná, hogy a tudásból közvetlen gazdasági haszon is keletkezzen.”

A miniszterelnök szerint a nemzetközi innovációs rangsorok sajnos azt mutatják, hogy hazánk az európai országok között a gyengébben teljesítők között foglal helyet, érdekérvényesítő képességünk

„a jelentős tudományos és innovációs források megszerzésében acélosabb is lehetne. Ezért egy felelős kormánynak itt cselekednie kell.”

Szerinte a hazai ipar hozzáadott értékének növelése úgy lehetséges, ha kutatóintézeteink is összpontosítják erőforrásaikat az alapkutatások és az innováció területén egyaránt. Az ipart tehát remekül szolgálja majd a tudomány a miniszterelnök szerint, arról viszont egy szót sem ejt, mi a helyzet például a Bölcsészettudományi Kutatóintézettel vagy a Humán Tudományok Kutatóházával, ahol Palkovics szerint „sorosista elemek” vannak a kutatók között.

„A cél az, hogy akárcsak az egyetemek átalakításánál, úgy a kutatás-fejlesztés területén is egy optimális, adminisztratív kötöttségektől mentes, de felelősségteljesebb és átláthatóbban működő rendszer jöjjön létre. Érték tehát nem veszhet el, és a tudományos kutatás szabadsága sem sérülhet”

– állítja a miniszterelnök.

„Remélem, hogy az új működési elvekről mihamarabb megkezdődik a konstruktív párbeszéd. A kormány képviseletében Palkovics László miniszter úr készen áll a tárgyalások folytatására”

– zárta válaszlevelét Orbán Viktor.

Az MTA azonban eddig is hiába reménykedett a konstruktív párbeszéd megkezdésében, Palkovics László tavaly nyár óta gyakorlatilag folyamatosan a kormány akaratát érvényesíti az átalakítást illetően.

(MTI)

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd