Néhány napja felhívást intézett a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programjának 91 csoportvezetője Orbán Viktorhoz, amelyben azt kérik a kormányfőtől,

„szólítsa fel miniszterét, hogy a magyar tudományosságot érintő alapvető átalakításokat a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével együttműködésben folytassa. A jelenleg zajló, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül.”

„A tervezett forráselvonások alapvető nemzeti értékeket képviselő nagy múltú műhelyek megszűnését kockáztatják, különösen a humán és társadalomtudományok terén”

– írták a fiatal kutatók, akik úgy látják, hogy Magyarország innovációs potenciáljának növelésének kulcsa az alapkutatási támogatások szélesítésében és kiszámíthatóságában, valamint a tudományos intézményrendszer itthontartó erejében rejlik, ezért azt kérték Orbán Viktortól, hogy függessze fel az MTA-t érintő gyors és átgondolatlan átalakításokat.

Mint írják,

„Minél többen maradnak itthon legtehetségesebb kutató honfitársaink közül, annál hatékonyabban szolgálja a magyar tudományos kutatás az innovációt. Az alapkutatás az a termékeny talaj, amelyből a magyar szabadalmak és start-up-ok szárba szökhetnek, és amelyben a hazai innováció mély és tartós gyökereket ereszthet, hiszen az alapkutatás termeli ki azt a szakembergárdát és azokat a felfedezéseket, amelyekre bármilyen fejlődés és innováció épülhet.”

Meglepő, de Orbán Viktor szintén nyílt levélben válaszolt nekik. A miniszterelnök szerint valójában ugyanazon az állásponton vannak a hozzá levelet intéző fiatal kutatók, mint ő:

„Mindannyian a magyar tudomány és a magyar emberek javát keressük. Ugyanakkor az is a dolgok rendjéhez tartozik, hogy adott problémákat olykor más nézőpontból, eltérő megközelítésből lát a tudós társadalom és másként a kormány. Éppen ezért fontos, hogy az egymással való párbeszéd során ne félinformációk irányítsanak minket, hanem az a közös cél, hogy munkánk révén egyszerre növeljük a magyar tudomány hírnevét és Magyarország versenyképességét.”

Orbán Viktor szerint abban is egyetértenek a fiatal kutatókkal, hogy bár a tudományos munka feltételei érzékelhetően javultak idehaza, még hiányzik a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerből az az elem,

„amely garantálná, hogy a tudásból közvetlen gazdasági haszon is keletkezzen.”

A miniszterelnök szerint a nemzetközi innovációs rangsorok sajnos azt mutatják, hogy hazánk az európai országok között a gyengébben teljesítők között foglal helyet, érdekérvényesítő képességünk

„a jelentős tudományos és innovációs források megszerzésében acélosabb is lehetne. Ezért egy felelős kormánynak itt cselekednie kell.”

Szerinte a hazai ipar hozzáadott értékének növelése úgy lehetséges, ha kutatóintézeteink is összpontosítják erőforrásaikat az alapkutatások és az innováció területén egyaránt. Az ipart tehát remekül szolgálja majd a tudomány a miniszterelnök szerint, arról viszont egy szót sem ejt, mi a helyzet például a Bölcsészettudományi Kutatóintézettel vagy a Humán Tudományok Kutatóházával, ahol Palkovics szerint „sorosista elemek” vannak a kutatók között.

„A cél az, hogy akárcsak az egyetemek átalakításánál, úgy a kutatás-fejlesztés területén is egy optimális, adminisztratív kötöttségektől mentes, de felelősségteljesebb és átláthatóbban működő rendszer jöjjön létre. Érték tehát nem veszhet el, és a tudományos kutatás szabadsága sem sérülhet”

– állítja a miniszterelnök.

„Remélem, hogy az új működési elvekről mihamarabb megkezdődik a konstruktív párbeszéd. A kormány képviseletében Palkovics László miniszter úr készen áll a tárgyalások folytatására”

– zárta válaszlevelét Orbán Viktor.

Az MTA azonban eddig is hiába reménykedett a konstruktív párbeszéd megkezdésében, Palkovics László tavaly nyár óta gyakorlatilag folyamatosan a kormány akaratát érvényesíti az átalakítást illetően.

(MTI)