A hét elején számoltunk be róla részletesen, hogy Palkovics László végleg elvenné a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek finanszírozását, ezzel pedig számos akadémiai dolgozó állása, és a magyar tudományos élet alapvető működését biztosító kutatások kerültek veszélybe.

A kutatók által „Palkovics-tervnek” aposztrofált, igen zavaros minisztériumi háttéranyag alapján átlagosan a jelenlegi összeg 80 százalékára csökkentenék a humán- és társadalomtudományi, akadémiai kutatóintézetek számára elérhető normatívát, és az Európai Unióban eddig egyedülálló módon – pályázati útra utalná át az MTA összes kutatásának teljes alapfinanszírozását, teljes bizonytalanságot állandósítva ezzel a mindennapi munkában.

Az eddig alapvetően működési- és bérköltségekre az akadémiai törvény szerint megítélt összegre innentől külön pályázni kell az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál az akadémiai kutatóintézeteknek, ráadásul akadémián kívüli kutatóintézetek, egyetemek is pályázhatnak.

Vagyis az MTA büdzséjét gyakorlatilag szétosztja a tárca a pályázók között, így az MTA a korábbinál kevesebbet kap még nyertes pályázatok esetén is.

A 168 Óra legfrissebb információi szerint Palkovics még idén májusban drasztikusan átszervezi a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát. A tervek szerint az intézetek egy részét megszüntetik, az MTA pedig megmarad köztestületnek, talán kap egy székházat és valamennyi vagyont is megtarthat.

A kutatóhálózatot viszont teljesen leválasztják róla annak ellenére, hogy tavaly nyáron még azt mondta Palkovics, hogy nem nyúlnak hozzá.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjénél múlt hét végén a Professzorok Batthyány Köre delegációja járt, a megbeszélés után Palkovics László a küldöttség egy tagját felhívta telefonon, majd hosszasan beszélt arról, mennyire elhivatott az MTA átalakítása mellett.

A 168 Óra úgy tudja, létrehoznának egy Eötvös Lorándról elnevezett intézetet, ahová azok az intézetek kerülnének, amelyeket a miniszter is megtartana. Ilyen például a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), vagy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. A humán intézetek egyben tartása viszont nem cél, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont talán valamelyik egyetemhez kerül, a természettudományi intézeteket pedig várhatóan a Bay Zoltán intézethálózathoz csatolják.

Egy kutató szerint az is elhangzott a telefonbeszélgetés során Palkovics Lászlótól, hogy tisztában van azzal, hogy elindult a kutatók között a szervezkedés, vagyis, hogy „sorosista elemek” vannak az MTA-n, ezen belül is főleg a Humán Tudományok Kutatóházában, de ő ettől nem fog meginogni, erős a pozíciója.

Emellett állítólag az is elhangzott, hogy ha esetleg nem pályáznak a témakiírásokra a kutatóközpontok, akkor a teljes akadémiai törvényt átírják, nem csak a finanszírozásról szóló fejezetet.

Ezt persze azóta az egész Akadémia megtudta, sőt, állítólag olyan kutatóintézet is van, ahol az intézetvezető már közölte a témacsoportok vezetőivel, hogy nézzenek új állás után.