Rendkívül szűkös eszköztárral harcolnak a közúti közlekedésben dolgozók a két számjegyű béremelésért, ezzel együtt pedig azért is, hogy megakadályozzák a tömeges pályaelhagyást és a vidéki tömegközlekedés megbénulását. A buszsofőrök és járműkarbantartók érdekeit képviselő Közúti Közlekedési Szakszervezet(KKSZ) kedden számolt be arról, hogy a munkáltató egyelőre nem változtat a 2019-re előirányzott 5 százalékos béremelésen, ráadásul a változást akaró dolgozók keze is meg van kötve.
A sztrájktörvény az ágazatban dolgozók számára ugyanis 60-80 százalékos minimumszolgáltatást ír elő.
„Egy hidegebb téli nap már sztrájknak felel meg”
– erről a KKSZ hatvani képviselője beszélt munkatársunknak a múlt héten tartott rabszolgatörvény-ellenes félpályás útlezáráson. A szakszervezeti képviselő szerint talán az egyedüli komolyabb eszköz a kezükben az, ha betartatják a „vezénylést” vagyis a rendkívüli munkavégzés (a rendes havi beosztáson túli munka vállalásának) megtagadása.
A kormány döntése értelmében a munkáltató egyelőre nem változtathat a közúti közlekedési dolgozók 2019-re tervezett 5 százalékos béremelésén – írta ki a KKSZ honlapjára kedden.
A szakszervezet álláspontja szerint ez minden eddiginél rosszabb helyzetbe hozhatja az ágazatot, ugyanis már nemcsak járművezetők, hanem karbantartók is tömegével hagyják el a szakmát.
Az érdekvédők beszámolójából kiderül, hogy a 2019. január 31-ére összehívott bértárgyaláson a munkáltatói szövetség (KKVSZ) elnöke, Bánhidi-Nagy Attila tájékoztatta a szakszervezeteket, hogy a tulajdonosi döntés értelmében a három éves bérmegállapodás mértéke 30 százalék marad (ebből lett 5 százalék 2019-re előirányozva), és ettől nincs lehetőség eltérni.
Baranyai Zoltán, a KKSZ elnöke szerint azonban szükség lenne egy magasabb – már makroszinten és több más ágazatban is követelt -, két számjegyű emelésre, és nem csak az idei évre.
Jelenleg a 2017-ben létrejött, hároméves bérmegállapodás van érvényben, amelynek értelmében a nagyobbrészt közszolgáltatásokat ellátó állami vállalatok munkavállalói három év alatt átlagosan 30 százalékos bérfejlesztésben részesülnek, ebből a mértékből 2019-re legalább 5 százalékos átlagos bérnövekedést irányzott elő, ami azonban kialakult munkaerőhiány miatt kevésnek bizonyult.
A munkavállalói oldal szerint az emelés mértékét a munkaerőpiaci folyamatokra tekintettel 2019-re egy kiegészítő megállapodásban a közszolgáltatás zavartalan ellátása – a fluktuáció és a szakemberhiány kialakulásának megelőzése, a szakképzett munkaerő megtartása és jövőbeni biztosítása, valamint a munkakörök közötti bérfeszültségek kezelése – érdekében növelni kell.
A szakszervezet statisztikája szerint 2707 autóbusz-vezetőnek és 175 egyéb fizikai és 42 szellemi állományú munkavállalónak nem érte el a szakmában az 1121 Ft/órát vagy a 195 ezer forintot 2018. december 31-én a besorolási órabére/bére hat régióban (a Volánbusz Zrt. adatai nélkül). Hozzáteszik, hogy bár az autóbuszvezetők nem garantált bérminimumot keresnek -pótlékokkal -,
de ahogy a karbantartóknál, úgy az autóbusz-vezetőknél is gyakori a jóval kétszázezer nettó alatti fizetés, sok esetben jelentős túlórával.