Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Fővárosi Közgyűlés napirendre sem vette a rabszolgatörvény alkalmazását tiltó ellenzéki beadványt

Ez a cikk több mint 5 éves.

Közös beadvánnyal tiltotta volna meg az ellenzék, hogy a budapesti önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő vállalatok alkalmazzák az évi 400 óra túlmunkát lehetővé tévő rabszolgatörvényt. A Fővárosi Közgyűlés mai ülésén azonban a fideszes többség még napirendre sem volt hajlandó felvenni az indítványt.

A hvg.hu szerint Tarlós István főpolgármester egy jogi szakvéleménye hivatkozva állította: a javasolt tiltás korlátozná az érintett vállalkozások munkáltatói jogait, többek közt a Munka Törvénykönyve által biztosított jogot, hogy a dolgozókkal egyéni és kollektív megállapodást köthessenek a túlmunka lehetőségéről és a 36 hónapos munkaidőkeretről. A napirendre vételt 19 ellenszavazattal a fideszes közgyűlési többség meghiúsította.

Az ülés előtti közös sajtótájékoztatón Gy. Németh Erzsébet DK-s képviselő elmondta, „a fővárosi munkavállalók nem lehetnek rabszolgák”. Gy. Németh kiemelte: a javaslat nem csak az önkormányzati tulajdonú cégek esetében tiltaná a rabszolgatörvény alkalmazását, de a 400 órás túlmunkát bevezető alvállalkozók bevonását is megakadályozná. Hozzávetőleg 15 ezer munkavállalót érintett volna az előterjesztés, ha napirendre veszik és elfogadják.

A túlmunka kereteit a dolgozók kárára kitágító törvénymódosítás elfogadása óta egyre több önkormányzat fogad el hasonló rendeleteket, így járt el többek között Szegeden, Dombóváron, Salgótarjánban, a XV. kerületben és Szombathely is, utóbbi képviselő-testületében kisebb botrányt is kiváltott az eset. Az ellenzék más városokban is nyújtott be hasonló előterjesztéseket, ám a fővároshoz hasonlóan Miskolcon például napirendre sem tűzték, Újpesten pedig leszavazták a javaslatot.

Időközben több nagyvállalat – köztük például a Spar és a Tesco – is jelezte, nem fogja alkalmazni a rabszolgatörvényt. A cégek lépéseinek hátterében az is állhat, hogy a felfokozott állampolgári figyelem és a törvény miatti felháborodás most PR-szempontból vállalhatatlanná teszi a 400 órás túlmunka bevezetését. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke például nemrégiben azt nyilatkozta: sok vállalat csupán márkaépítésre használja most a rabszolgatörvény elutasítását, de „fél év múlva egészen mást fognak gondolni”.

Vannak viszont cégek, amelyeket ezek a szempontok sem zavarják meg: a Penny Market épp ma jelentette be, hogy alkalmazni fogja – önkéntes alapon – a túlmunkára vonatkozó új szabályozásokat.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd