A MediaMarkt is bejelentette, hogy nem kíván élni a 400 órás túlórakeret lehetőségével – írja a Napi.hu.

A cég az elmúlt évek adatai alapján a 250 órás túlórakeretet sem mindig használta ki, viszont azt jelezték, hogy az áruházban dolgozók vállalhatnak a normál munkaidőn túl többletfeladatokat jövedelmük kiegészítésére, ha akarnak.

„Elvárásunk a munkavállalókkal szemben továbbra is a törvény által biztosított heti maximum 40 óra munkavégzés. Az áruház zavartalan működésének fenntartása érdekében előfordul túlóra, de az eddigi, éves szinten 250 órás túlórakeretet sem minden régióban, munkakörben merítettük ki az elmúlt években”-fogalmaztak közleményükben.

Nem a MediaMarkt az első olyan multinacionális vállalat, amely nemet mondott a rabszolgatörvény adta lehetőségre, hogy akár 400 órányi túlmunkával terhelje munkavállalóit.

Elsőként a Tesco kapcsán merült fel a lehetőség, miszerint tanulmányozzák a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének javaslatát a 400 órás túlórakeret elutasításáról. A Tesco 16 ezer munkavállalót foglalkoztat hazánkban, ám – ahogy azt korábban is írtuk – az elmúlt években többször is kiderült, hogy nem kifejezetten dolgozóbarát körülmények közt.

A Spar kapcsán viszont kiderült: ők már meg is egyeztek a szakszervezettel, hogy a jövőben is az évek óta érvényben lévő szabályoknak megfelelően foglalkoztatják dolgozóikat.

Az IKEA kategorikusan nemet mond a rabszolgatörvényre, mivel kiváló munkaadó szeretne lenni, és foglalkoztatási irányelvükben rögzítik, hogy egyensúlyra törekednek az üzleti és a munkavállalói szükségletek között, a stabilitást szem előtt tartva – tudta meg a 24.hu.

A Lidl viszont nyitott a pluszórákra, ám csak akkor, ha ezt a munkavállaló írásban igényli. Hasonló álláspontot képvisel az Auchan is, megfogalmazásuk szerint céljuk, hogy munkatársaik és vásárlóik érdekében kollégáikat elsősorban normál munkaidőben foglalkoztassák, a kiemelt kereskedelmi időszakokban pedig diákmunkásokat, nyugdíjas vagy kölcsönzött munkaerőt is igénybe vesznek áruházaikban, a jövőben pedig csak akkor terveznek túlórával, ha „azt a regionális munkaerő-piaci helyzet feltétlenül megkívánja, vagy ha munkatársaik erre igényt tartanak”. Vagyis a kiskapu adott, a kérdés, hogy mikor élnek vele, ha élnek vele egyáltalán.

Az egyébként jól látszik, hogy a nagyvállalatok érzik a nyomást, és igyekeznek reagálni a túlóratörvény miatt a fokozott érdeklődésre – ami bizakodásra adhat okot.

Emellett viszont már az év elején látszott, hogy vannak, akik élnek a kormány nyújtotta lehetőséggel (ne felejtsük: Szijjártó Péter már jóval korábban bevallotta, hogy a multiknak akarnak kedvezni a rabszolgatörvénnyel), és még többet igyekeznek kisajtolni dolgozóikból: ilyen például a Henkel, ahol még meg is próbálták magyarázni a heti 68 órás munkaidőt, igaz, nem túl sok sikerrel.

Nem véletlen, hogy a múlt héten Vágó Gábor, az LMP politikusa bojkottot hirdetett a cég ellen, és arra biztatta az embereket, hogy ha hasonló kizsákmányoló multikról is tudomásuk van, akkor egyszerű állampolgárként úgy tiltakozzanak a gyakorlat ellen, hogy nem veszik meg az adott cégek termékeit.

via Napi.hu