A kormánynak hála idén januártól még jobban megéri nyugdíjasként dolgozni, mint eddig, mert már sem a munkáltatóknak, sem a nyugdíjasokanak nem kell semmilyen járulékot fizetniük (csupán a 15 százalékos SZJA-t).
A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék elhagyásával bruttó 100 ezer forintból tavaly még 71 ezer forintot, idén viszont már 85 ezer forintot kaptak kézhez a munkavállaló nyugdíjasok, a munkáltatók pedig 21 százaléknyi adót spórolnak az alkalmazásukkal,
mivel nem kell fizetniük sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást, ráadásul a NAV-nál se kell őket bejelenteni. A nyugdíjas munkavállalók ugyanakkor búcsút intethnek a félszázalékos (igen, kemény fél százalék!) plusznyugdíjemelésről, amit a nyugdíj melletti munkavállalásért kaptak.
„Jelenleg Magyarországon nagyjából hetvenezer ember dolgozik a nyugdíj mellett. Az új, kedvező adóügyi szabályrendszer következtében ez a létszám nem túl hosszú idő alatt akár a duplájára is emelkedhet”
– mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. A nyugdíjas érdekvédők szerint viszont nem várható, hogy nyugdíjasok tömegesen térnének vissza a munka világába.
Hogy miért nem?
Talán azért, mert a nyugdíjasok eddig sem arra vártak, hogy igazán megérje nekik dolgozni. Egy átdolgozott élet után egyáltalán nem arra várnak, hogy dolgozzanak.
Nem kedvtelésből térnek vissza a munka világába, hanem kényszerből, aki pedig fizikailag vagy mentálisan már nem alkalmas a munkavégzésre, annak marad az összekuporgatott nyugdíja.
A KSH adatai szerint 2010 és 2017 között majdnem duplájára nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok aránya: a Fidesz kormányzása kezdetén ez az arány csak 4,6 százalék volt, 2017-re azonban 10 százalékra nőtt, vagyis körülbelül 210 ezer embert érintett.
Mi az a relatív jövedelmi szegénység?
Relatív jövedelmi szegénységben élnek azok az emberek, akinek jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. A mediánjövedelmet úgy kapjuk meg, hogy sorba állítjuk az összes jövedelem értékét, majd kiválasztjuk a középső értéket, az lesz a medián.
Tavaly a közel 2 millió magyar nyugdíjas közül 583 358 fő havi 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjban részesült, voltak azonban olyanok, akiknek a nyugdíja még az 50 ezret sem érte el, sőt, még a nyugdíjminimumot sem: 2018-ban 3267 nyugdíjas volt Magyarországon, akik 25 ezer forint alatti nyugdíjat kaptak. Ez azért lehetséges, mert a nyugdíjminimum (2018-ban 28 500 forint) jócskán le van maradva a nyugdíjas létminimumhoz (2018-ban 81 405 forint) képest, így tavaly körülbelül 155 ezer nyugdíjas élt a létminimum alatt.
A nyugdíj utáni munka a nyugdíjasoknak kényszer, a munkáltatóknak olcsó munkaerő, a kormánynak pedig a munkaerőhiány pótlása gondoskodásnak álcázva. Hiába a kedvező munkavállalási lehetőség, senkinek sem szabadna erre kényszerülnie 60-70 évesen.
