A rabszolgatörvénytől a kafetéria-rendszerig elég sok minden változik január elsejétől

Egy sor jogszabály lép életbe 2019. január elsején. És vannak már izgalmak is. Nézzük sorjában:

A legfontosabb – és minden bizonnyal legismertebb – változás a Munka Törvénykönyvének módosítása, vagyis a rabszolgatörvény életbe lépése. A kiadható túlórák számát 400-ra emelő változásról sokat írtunk (cikkeink ide kattintva olvashatóak), illetve az elfogadását követő tiltakozásokról is folyamatosan tudósítottunk. Amit viszont csak a mai nap után tudunk majd meg: vajon a munkaadók közül hányan élnek majd a törvény adta lehetőséggel, hogy plusz egy napot terheljenek dolgozóikra? Egyes önkormányzatok (az élen a Botka László által vezetett Szegeddel) már jelezték, hogy nem kérnek a túlóratörvényből, és január 5-én folytatódik a tiltakozás is, a szakszervezetek pedig folyamatosan vizsgálják az általános sztrájk lehetőségét.

Nem tartozik szorosan ide, de azért fontos: az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. bejelentette, hogy 2019. január 1-jétől bruttó 300 ezer forint fölé emeli a kezdő pénztárosi, illetve logisztikai munkatársak bérét.

A másik, nagy felháborodást kiváltó változás, ami mától él a kafetéria-rendszer átalakítása: szűkül a kiadható juttatások köre (kikerült például az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, az Erzsébet-utalvány és az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége is a körből), illetve több juttatás adómentessége is megszűnik.

2019. január elsejétől a vállalkozások kizárólag Cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.

Az utolsó pillanatig folytak a tárgyalások, ám végül Varga Mihály közölte: a minimálbér 149 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 195 ezer forint lesz 2019-ben. A szakszervezeti szövetségek két számjegyű bérfejlesztést szorgalmaztak, így a 8 százalékos emelés értelemszerűen nem váltott ki túl nagy lelkesedést – Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke már jelezte is, hogy szervezete nem írta alá a minimálbér emeléséről szóló ajánlatot.

Egy tollvonással szüntette meg a kormány a kulturális társaságiadó-kedvezmények (tao) rendszerét – erről itt írtunk bővebben –, míg a sportcélú taónál annyit módosítottak, hogy az ilyen típusú támogatásokat eztán sportlétesítmények üzemeltetésére, fenntartására is igénybe lehet majd venni.

Szintén mától él a a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatását érintő változás, mi szerint a saját jogú nyugdíjasnak minősülő munkavállalók kikerülnek a biztosítottak köréből. Ez lényegében annyit tesz, hogy a nyugdíjas munkavállalónak nem kell majd a jövedelme után egészségbiztosítási járulékot (4%) és nyugdíjjárulékot (10%) fizetnie – ennyivel több marad tehát a zsebében –, cserébe viszont nem illeti meg e jogviszonyára tekintettel semmilyen társadalombiztosítási ellátás, köztük a nyugdíj melletti munkavégzés esetén egyébként járó nyugdíjemelés sem.

Bár 2018 volt a családok éve (az ideiről még nem sokat szólt a kormány), azért folytatódik a demográfiai alapú kormányzás: a kétgyerekes családok adókedvezménye tovább bővül idén.

Január elsejétől megszűnik öt adófajta: a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadón túl elbúcsúzhatunk a hitelintézeti különadótól és a kulturális adótól is, a baleseti adó a biztosítási adóba, az eho (egészségügyi hozzájárulás) pedig a szociális hozzájárulási adóba olvad be.

A jelenlegi 1,8 százalékról 5,9 százalékra nő 2019-ben a késedelmes vagy hiányos adófizetés esetén az adózókra kirótt pótlék mértéke.

Miután a tavalyi évben az otthonápolás bekerült a közbeszédbe, rávilágítva több tízezer család lehetetlen helyzetére, a kormány is belátta, hogy lépnie kell: az önmagukat ellátni nem tudó, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg gyermekükről gondoskodó szülők esetében így bevezetik a gyermekek otthongondozási díját (melynek összege 2019. januártól bruttó 100 ezer forint lesz), ám ezzel párhuzamosan elfelejtkeztek mindazokról, akik ugyan szintén otthon ápolják rokonaikat (mondjuk szüleiket, testvérüket, házastársukat), akik így továbbra is méltatlan körülmények közt rekedtek.

Az esl (hosszabban eltartható) és az uht (ultrapasztőrözött) tejek forgalmi adója január 1-től 18 százalékról 5 százalékra mérséklődik, viszont nagyot drágul a pálinka, mától a népegészségügyi termékadó (neta) növekedése miatt 700 forinttal nő egy félliteres, 50 százalékos pálinka nagykereskedelmi ára – ami a kiskereskedelemben várhatóan még nagyobb áremelkedést jelent majd (és ugyanez igaz a cukros üdítőkre, chipsekre, csokoládékra is).

Ami viszont sokak számára némi könnyítést jelent: az előző félévi 2,3 százalékról  2,2 százalékra csökken a Diákhitel1 kamata a 2019. január 1. – június 30-ig tartó időszakra.

Szintén könnyebbség, hogy mától húszezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

A nagy horgász Áder János pedig jó, ha figyel idén: a papír alapú horgász igazolványt ugyanis januártól felváltja a Magyar Horgászkártya (díja 1.732 Ft + ÁFA, azaz 2.200 Ft).

Fontos és látványos (emellett drága) változás, hogy mától hivatalosan is a budai Várban lévő karmelita kolostor Orbán Viktor munkahelye. A 21 milliárdos – bár egyes vélemények szerint ettől még puritán – beruházás, aminek köszönhetően modern, de azért hagyományőrző munkahelyet sikerült kialakítani a miniszterelnöknek, nem aratott osztatlan sikert: holnap délelőtt 10 órakor tüntetés is lesz a miniszterelnök várba költözése miatt, „Üdvözlet, Elnök úr!” címmel.

Sajnos Orbán Viktor ma biztosan nem fogja felcipelni a dobozait az új irodájába, hogy holnaptól már az új környezetben vesse bele magát a munkába: jelenleg ugyanis éppen szélsőjobboldali, diktatúrát éltető, szegényellenes, homofób, nőgyűlölő (és így tovább) Jair Bolsonaro, frissen megválasztott brazil elnök beiktatásán vesz részt.

Innen kívánt boldog új évet Magyarországnak, méghozzá így:

 

Címlapkép: Orbán Viktor/Facebook
Olvass tovább!