Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Valami egészen más: ifjú svédek a politikában

Az ELTE Társadalomtudományi Kara, a Gólya és Társadalomelméleti Kollégium Bermuda-háromszögből kilépve, előbb Magyarországon társadalomkutatóként, majd újabban Svédországban laikusként mindig is az érdekelt, hogy hogyan szerveződnek a politika iránt érdeklődő fiatalok.

Két hónapja sem voltam Boråsban, egy iparosodott nyugat-svédországi városban, amikor az első tüntetésemre keveredtem. Az utcai megmozdulás a Svéd Szociáldemokrata Párt (S) bevándorlást szigorító politikájára adott válasz, amit pár szenvtelenül fiatal baloldali aktivista szervezett.

Ahogy azt utólag megtudtam, a demonstrációt a Baloldali Párt (Vänsterpartiet) helyi ifjúsági szervezete, az Ung Vänster Borås és a szocdemek ifjúsági szervezete, a Sveriges Socialdemokratiska Ungdomsförbund (SSU) tagjai közösen szervezték. Az esemény már magában is kuriózumnak számít, hiszen ez nagyjából olyan, mintha például a Fidelitas a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt demonstrálna az anyapártja senkit be nem fogadó politikája ellen.

Demonstrál a baloldal a svéd szociáldemokrata párt bevándorlást szigorító politikája ellen. Forrás: Ung Vänster Borås hivatalos Facebook oldala

A fiatal baloldaliak helyi politikai életben való permanens jelenléte, állandó utcai akcióik, mozgalmi politizálásuk az utóbbi fél évben igencsak felrázták az amúgy politikailag nem túl eseménydús városka életét. Nacionalista-ellenes matricák hada buszmegállókban, kitartó  füttykoncert a neofasiszta, középkorba visszavágyódó Alternativ För Sverige (AFS) boråsi utcai bemutatkozóján, szórólapozás gimnáziumokban, véget nem érő beszélgetések a választókkal a város főterén a nemrég lezárult kampányidőszakban – hogy csak pár olyan példát említsek, ahol könnyen beleszaladhattunk a szervezet egy-egy aktivistájába az elmúlt hónapok során.

A 2018-as választások, ha nem is hozták meg a várt áttörést a Baloldali Párt számára, 162 ezer (!) új szimpatizánst mégis szerzett magának, ezzel a  2014-es eredményeit jócskán meghaladva 8 százalékos párttá nőtt.

A Baloldali Párt választási programjában kiemelten foglalkozott a svéd fiatalokat aggasztó mindennapi problémákkal, amelyekre egészen kézzelfogható válaszokat is adott. Olyan témákat feszegetett, amelyek valóban a fiatalokról szóltak: több pénzt fektetne a középiskolai integrációs programokba, nyári ingyenes tömegközlekedést, fogorvosi vizsgálatot ígért a 24 év alattiaknak, vissza nem térítendő szociális támogatást nyújtana a 19 év alatti rosszul látóknak a szemüvegükre, állami kölcsönt folyósítana a jogosítvány megszerzéséhez a gimiseknek és még sorolhatnám. Nem csoda, hogy  a ’18-as őszi országgyűlési választásokon szavazó fiatalok (18–29 közöttiek) körében 12 százalékos támogatottságot élvez.

A nyári/őszi kampányidőszakban ismerkedtem meg a Baloldali Párt ifjúsági szervezetének helyi tagjaival, és a népszerűségüket látva egyre inkább az kezdett foglalkoztatni: vajon ők hogyan csinálják? Hogy képesek úgy sikeresek lenni egy olyan politikai légkörben, ahol szárnyalnak a bevándorlásellenes, populista Svéd Demokraták (SD), a Svédország utóbbi 100 évet meghatározó, Svéd Szociáldemokraták (S) támogatottsága pedig történelmi mélyponton tanyázik? Mi több, hogyan tud ez a kis szervezet helyben százakat utcára terelni, akik egyként kergetnék el az SD vezetőjét, Jimmy Åkessont a városukból, amikor épp erre turnézik?

Milyen mozgósító- és bevonási stratégiákat alkalmaznak, hogyan képesek annak dacára növekedni az utóbbi négy évben, hogy mindeközben egyre több svéd állampolgár fordul el a hagyományos baloldali blokk pártjaitól és (adott esetben) tolódik el szélsőséges irányba?

És mit tanulhatunk mi a fiatal svéd baloldaliaktól?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel kerestem fel a boråsi Ung Vänster ifjúsági szervezet tagjait, hogy kiderítsem, ők hogyan csinálják. A nemrég véget ért választási kampányról, fiatalok politikai életbe való bevonási stratégiákról, a szervezeti életben való politizálás kihívásairól, a választási eredmények értékeléséről és a baloldal ifjúsági tagozatának jövőjéről beszélgettem a szervezet három aktivistájával boråsi irodájukban.

A Vänsterpartiet és így az ifjúsági tagozat története valahol az 1900-as évek elején kezdődik: „fiatal radikális baloldaliak egy csoportja ekkor szakadt ki a szocdemek ifjúsági tagozatából (SSU) és alakította meg a saját pártját” – meséli büszkén a 22 éves Alexi, aki máris a kezembe nyom egy vaskos kötetet (Kramter, Framåt: Vänsterpartiet i Borås genom hundra år), ami a Baloldali Párt és kiváltképp a boråsi szervezet politikatörténetével foglalkozik.

„Borås konzervatív településnek számított akkoriban, az emberek nem voltak nyitottak és nem voltak fogékonyak a szocialista eszmére. Nem is könnyen vetette meg magát itt a baloldal. Az első komolyabb demonstrációra 1917-ben került sor a város főterén, azóta folyamatosan jelen vagyunk a város történetében.”

– mondja Alexi, aki közben csillogó szemekkel lapozza fel a kötetet és mutogatja a párt legnevesebb svéd alakjait.

Lévén, hogy ifjúsági szervezetről van szó, a legtöbb aktív tag 18–23 év között van, de nem ritka az sem, hogy valaki korai középiskolás éveiben csatlakozik a szervezethez. Így tett Farima is, aki a szélsőséges klímaváltozás miatt, 14 éves kora óta, immár 5 éve aktív tagja a csapatnak. Alexi fél éve egy iskolai rendezvényen ismerkedett meg a szervezet tagjaival, szabadidejében azóta az ifjúsági szervezet pénzügyeivel foglalkozik. Kettejük történetében közös, hogy iskolai keretek között találkoztak a politikai szervezettel.

„Minden politikai csoportosulást szívesen látnak az állami iskolák, legfőképp a pártok ifjúsági szervezeteit”

– mondja Alexi, aki keserűen hozzáteszi, hogy az iskolák nyitott légköréből nem ők, hanem a sokszor demagóg politikai panelekkel dobálózó SD profitált a legnagyobbat, és csábította magához a legtöbb fiatalt az elmúlt években.

Kampány egy igazságosabb és egyenlőbb svéd társadalomért. Forrás: Ung Vänster Borås hivatalos Facebook oldala

A szervezeti politizálásba való bevonás még akkor sem egyszerű feladat, ha a politikai és állampolgári szocializációért felelős legfontosabb (in)formális szereplők (család, iskola, kortársak) lenevelés helyett a politikai érdeklődésre és aktivitásra sarkallják a fiatalokat.

Abban Hanna és Alexi is egyetért, hogy a politikai érdeklődés és a szervezeti keretek közötti politizálás – hasonlóan, mint Magyarországon – a skandináv országban is lejjebb hagyott az elmúlt évtizedekben a fiatalok körében, így újabb tagokat csak keserves munka árán tudnak bevonni a szervezeti politizálásba.

Régen persze minden jobb volt. Az egykoron 3 boråsi aktív klubból már csak egy működik napjainkban, a földrajzi mobilitás következtében fiatalok ideig-óráig élnek ebben a nyugat-svédországi régióban, így a szervezeti tagság állandóan hullámzik. A felsőoktatási tanulmányaikat folytatók – és így nem ritkán az ország másik szegletébe kerülők – ugyan a helyi szervezeti politizálásból kipörögnek, de izgalmasabb, utcai megmozdulásokon (flashmobok, tüntetések) továbbra is ott vannak, aktivitásuk tehát nem teljesen vész el, hanem inkább áttolódik a mozgalmi politizálás felé.

A szervezet helyi tagjai nagyon helyesen felismerve nem is arra törekednek, hogy mindenáron felduzzasszák ifjúsági szervezetet alvó tagokkal,

inkább a mozgalmi alapokra helyezték a hangsúlyt, és az aktivizmus útján próbálják bevonni a szervezeti politizálás világába a fiatalokat.

„A mi felelősségünk azontúl, hogy mobilizáljuk és behúzzuk a politikába a politikai témákra csak egy kicsit is fogékony középiskolásokat, az, hogy segítsünk a fiatalokon és megértsük, hogy nekik mire van szükségük a mindennapjaikban.”

Szervezeti csatlakozás helyett apránként és lassan próbálják bevonni az érdeklődőket: demonstrációkra, hétvégi workshopokra hívják a szervezet iránt érdeklődő fiatalokat, hiszen Alexi szavaival élve: „egy aktív tag többet ér, mint 100 alvó tag”

Boråsi szervezet egy aktivistája plakátozás közben. Forrás: Ung Vänster Borås hivatalos Facebook oldala

Az ifjúsági szervezet egyébként a ’18-as kampány előtt hivatalosan 964 tagot számlált országszerte, ezzel a harmadik legnagyobb politikai ifjúsági szervezet Svédországban az Ung Vänster.

Csak összehasonlításképpen, ha összeadnánk a Momentum, az LMP, a Párbeszéd, az MSZP és a DK ifjúsági szervezeteinek összes (aktív) tagját, még akkor sem érné el ez a szám a fentebb említett szám töredékét sem.

A szervezethez való csatlakozási kedv 2015. óta egyenletesen felfelé ívelő trendet mutat, az utóbbi fél évben pedig különösképp meglódult. Alexi szerint „a mai svéd politikai állapotokra adott válasz, hogy ilyen sokan csatlakoznak hozzánk, többen bennünk látják az egyetlen valós alternatívát az SD politikája ellen.”

Farima úgy látja, hogy amióta az utóbbi években felerősödtek az országban a szélsőjobboldali szólamok, egyre több, az SD (és egyéb szélsőjobbos politikai csoportosulások) politikája ellen tenni akaró fiatal csatlakozik hozzájuk, akik ha teljes mértékben nem is osztják a baloldal szakpolitikáját, mégis bennük látják az SD és a szélsőjobboldalon gravitáló csoportosulások előretörésének gátját.

„Minket látnak az SD egyetlen alternatívájának, mi vagyunk a legkarakteresebb ellenszer a fasizmus ellen! – kontrázik rá Alexi, majd folytatja gondolatmenetét: „Nem igazán bízhatsz például a liberálisokban, ki tudja, ma még az SD ellen vannak, holnap velük lesznek!”

Hanna, aki amúgy kiábrándult szociáldemokrata, valahogy így keveredett a baloldal felé, 2018. májusa óta a helyi csoport egyik legmeghatározóbb alakja. Miközben a számokról beszélgetünk, hirtelen betoppan egy a – Baloldali Párt helyi irodájában dolgozó – régi motoros balos srác, aki büszkén meséli, hogy az őszi sikeres szereplést követően országszerte egyre több fiatal jelenik meg az Ung Vänster utcai eseményein, akik közül többeket sikeresen be tudtak csatornázni a szervezeti politizálásba is.

Helyi szervezet tagjai összeállnak egy fotó kedvére. Forrás: Ung Vänster Borås hivatalos Facebook oldala

De vajon hol találnak politika iránt érdeklődő fiatalokat?

„Felszántottuk a középiskolákat, mi elvégeztük azt a munkát, amit a konzervatív Moderata Ungdomsförbundet (MUF) tagjai például elhanyagolnak az utóbbi években” – mondja Alexi. Szemben a MUF-fal, az Ung Vänster Borås tagjai nem úszkálnak végtelen anyagi támogatottságban, nincsenek szponzoraik, nekik nincs helyi médiumuk, nem tudnak megfizetni utcai hirdetési felületeket, nem úgy, mint a szociáldemokraták és a jobboldali blokk pártjainak ifjúsági szervezetei.

Lényegében a Baloldali Párt éves költségvetésének 10 százalékából gazdálkodnak. A finanszírozásukat biztosító Baloldali Párttól  ugyanakkor teljesen függetlenek, szögezi le Alexi:

„Osztjuk a nézeteiket, egyetértünk velük a legtöbb szakpolitikai kérdésben, de nincs közvetlen ráhatásuk a mi politikánkra, és nekünk se az övékre.”

Hanna szerint nincs összefonódva a két szervezet, sőt „amennyiben bármilyen oknál fogva meggondolják magukat, és teszem azt, változtatnak a nyitott határokat támogató és mindenkit egyaránt befogadó bevándorláspolitikájukon, demonstrálnánk ellenük!”

A szervezet, közösen lobbizva az anyapártjával, 2018. nyarán kiharcolta, hogy minden általános- és középiskolás diák ingyen utazhasson a helyi buszjáratokon (ami havi szinten 4-500 korona, vagyis mintegy 12-15 ezer forintos megtakarítást jelent a családoknak), az amúgy méregdrága fogorvosi vizsgálatokra ezentúl ingyen járhatnak 23 évüket be nem töltők – csak hogy pár olyan kézzelfogható szakpolitikai eredményt említsek, amelyekkel a baloldali fiatalok letették névjegyüket Borås városában.

Pénzben nem dúskálnak a boråsiak.  Esti pizzapartik helyett állandó utcai jelenlét, gerilla marketing, random matrica kampányok, plakátolás és elképesztően sok megjelenés helyi rendezvényeken. „Mi a ‘face to face’ kommunikáció hívei vagyunk”, ennek megfelelően minden olyan helyi eseményen (ingyenes koncertek, kulturális napok, fesztiválok) ott vannak, ahol fiatalokkal találkozhatnak.

Kooperációból, politikai blokkokon való átlépésből sincs hiány részükről. Ezzel egyébként helyben egyedül vannak. A többi párt ifjúsági szervezete egyáltalán nem ragadja meg az ilyen lehetőségeket. A fiatal baloldaliak egy-egy utcai politikai rendezvény, megemlékezés kapcsán igyekeznek meghaladni az oly merev svéd blokkpolitikát, és próbálnak nyitni a jobboldali pártok ifjúsági szervezetei felé. Így tettek akkor is, amikor fáklyás menetet hirdettek november 9-ére, ahol más pártok ifjúsági szervezeteivel közösen emlékeztek a kristályéjszakán életüket vesztett áldozatokra.

Az alulról építkezésnek és mozgalmi szférában mozgolódásnak meg is van a gyümölcse: csak Älvsborgs régiójában 164 aktív tagja van a fiatal baloldalnak. Persze a jól koordináltság, az erőforrások jó összpontosítása sokat nyom a latban. „Nem hirdetjük magunkat olyan helyeken, ahol 90 százalékban konzervatív szavazók élnek, ott nekünk nem terem babér.” Helyette olyan helyszínekre fókuszálnak, ahol középiskolás és egyetemista korúak és kevésbé tehetős svédek élnek.

Hétvégi workshop femninizmusról. Forrás: Ung Vänster Borås hivatalos Facebook oldala

Ingyenes hétvégi workshopok, szemináriumok szervezése feminizmusról, szocializmusról, nemek közötti egyenlőségről, szolidaritásról, osztályharcról,

témák, melyek nemcsak üres, szépen csengő jelszavak, hanem állandó beszédtémái a fiatal baloldaliaknak.

„Fontosnak tartjuk a valódi emberi kapcsolatokat, ne csak Facebookon cseteljünk. A cél, hogy valóban megismerjük egymást, közösen gondolkodjunk és barátok is legyünk” – emeli ki a 19 éves Farima.

Egymás tanítása, közös szervezkedés, aktivizmus és utcai politizálás:

„Mi nem pártpolitizálunk, mi nem úgy tekintünk magunkra, mint politikusok, aktív állampolgárok vagyunk, mi aktivisták vagyunk.”

– mondja Alexi. Olyan aktivisták, akik inkább a mozgalmi szférában tevékenykednek, és egyelőre nem szívesen lépnének be a nagypolitikába és a szervezett politika világába. Álmodozás helyett „fontolva haladás”, türelmes, alulról szerveződés, mely leginkább jellemzi a helyiek építkezését.

Jól példázza a fiatalok két lábon való földön járását, hogy amikor kérdezem őket, hogy mennyit erősödhetnek a következő parlamenti ciklus alatti időszakban, ők egyszerűen úgy válaszolnak, hogy 2-3 százalékos növekedés esetén ők már rendkívül elégedettek lennének. A boråsi fiatalok kitartó, aprólékos és szisztematikus építkezéséből, a politikához való pozitív hozzáállásukból odahaza talán mi is tanulhatnánk.

Olvass tovább!