Noha január 1-jével a kormánynak biztosan ki kell hirdetnie a 2019-es béremelések mértékét, Varga Mihály pénzügyminiszter még pénteki sajtótájékoztatóján sem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy milyen mértékű lesz a bérfejlesztés az előttünk álló évben.
Ha csak arra gondolunk, hogy a tárgyalások még októberben indultak, akkor ebből is láthatjuk, hogy a munkavállalók és a munkáltatók álláspontjai egymástól igencsak messziről indultak, és – a jelek szerint – máig nem közeledtek érdemben. Lényegében kezdettől a szakszervezetek 13-15 százalékos bérigénye állt szemben a munkaadói oldal 5-7 százalékos ajánlatával.
Abban, hogy a közös nevező ennyi idő alatt sem jött létre, a hírek szerint a kormánynak is voltak „érdemei”: a tárgyalások ugyanis ugyanis részben azért torpantak meg még november elején az Mfor információi szerint, mert a munkáltatók hallani sem akartak két számjegyű emelésről – ami a tárgyalások kezdetétől a szakszervezetek egyik alapfeltételének számított – addig, amíg nem kapnak garanciát a kormánytól arra, hogy a szociális hozzájárulási adó (szochó) már januárban csökken. A szochó csökkenésére ráhatással bíró kormány azonban akkor is ragaszkodott ahhoz, hogy az adó leghamarabb jövő júliusban csökkenjen, ettől pedig egy héttel ezelőtt, ettől a szándékától pedig egy héttel ezelőtt sem tágított.
Annak, hogy ennyire „kicentizik” a tárgyalásokat a január 1-jei határnapig, mind az Mfor, mind pedig a Népszava információ szerint a munkavállalói oldal ihatja meg a levét.
Míg előbbi portál megbízható forrásra hivatkozva azt írta karácsony előtt, hogy ha a kormányon múlik a döntés, akkor 10 százalék alatt marad az emelés, a Népszava e hét pénteki írása is úgy fogalmaz: ha nem történik változás még idén, a kormány a munkaadók javaslatára hallgatva dönthet.
Varga Mihály persze mosta a kormány kezeit, és még egy karácsony előtti interjúban úgy fogalmazott: „mindenkinek az lenne a legkényelmesebb és a legjobb, ha a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői meg tudnának állapodni”. Pénteki sajtótájékoztatóján pedig azt mondta: „A kormány azt szeretné, ha a munkaadók és a munkavállalók kihasználnák azt a három napot, ami a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló megállapodás kapcsán még rendelkezésükre áll”.
A „munkaadók javaslatára hallgató” kormánydöntés egyébként konkrétumokban kifejezve a találgatások szerint a következőképpen nézne ki: a legkisebb bruttó bérek januártól 8,7 százalékkal 138 ezerről 150 ezer forintra emelkedhetnek, ezzel az összeg nettója is átlépheti a százezer forintot. A garantált bérminimum pedig 180,5 ezer forintról 202 ezer forintra nőne.
