Szombaton egész Franciaországban utakat foglaltak el a magukat „sárgamellényeseknek” (gilets jaunes) nevező tüntetők. A francia belügyminisztérium szerint nagyjából 283 ezer ember vett részt a megmozdulásokon országszerte, a tüntetésnek 227 sérültje és egy halottja van. 73 embert vettek őrizetbe.

A sárgamellényesek az üzemanyag adójának emelése ellen tiltakoznak, amivel szerintük Macron csak újabb bizonyítékát adta annak, hogy nem érdekli a „kisember” sorsa.

A francia kormány év eleje óta az egy liter dízelre kivetett adót 7,6 euró centtel, a benzinre kivetettet 3,9 centtel emelte. Ez egyrészt a nemzetközi olajárak emelkedésének köszönhető (habár az olaj ára novemberben már csökkent – jelenleg hordónként 40-50 euro között mozog, míg októberben még 80 euro körül volt).

Másrészt a 2014-ben bevezetett üzemanyagra kivetett adó elvileg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozását szolgálja, és a kormánynak jogában áll a következő években folyamatosan emelni rajta. Azért is emeltek jóval többet a dízelre kivetett adón, mert mára egyértelművé vált, hogy a dízel sokkal szennyezőbb a benzinnél. Ezért a cél az, hogy a dízel adójának folyamatos emelésével 2022-re egyensúlyba kerüljön a két üzemanyag adója.

Ugyanakkor viszont a Euronews például megkérdőjelezi, hogy a repülőgépek által használt erősen szennyező kerozinra miért nem vet ki adót a kormány, ha annyira fontos neki a környezetvédelem? (A helyi járatokra vethetne csak ki egy ilyen adót a francia kormány, a nemzetközi járatok fölött már nincs ilyen hatóköre.) A kerozin adójáról azonban egyáltalán nem esett eddig szó.

A szombati megmozdulás résztvevői számos utat, alagútbejáratot és reptéri lehajtót foglaltak és torlaszoltak el, ezzel óriási közlekedési fennakadást okozva. A sérülések többségét olyan sofőrök okozták, akik a demonstrálókat megkerülve próbáltak átjutni a torlaszokon. A tüntetés egyik helyszínén, délkelet Franciaországban egy sárgamellényest elgázolt egy nő, aki a lányát vitte épp kórházba. A nő autóját körbevették a tüntetők és a tetejét ütötték, ettől bepánikolt, és belehajtott a tömegbe. Chantal Mazet, a baleset áldozata 63 éves volt.

Macron elnökségének ez már sokadik óriásdemonstrációja: országszerte tiltakozások robbantak ki, amikor a munka törvénykönyvét módosította a kormány, vagy amikor a francia nemzeti vasúttársaság felhalmozódott adósságait kezelték azzal, hogy profitorientálttá alakították a vállalatot. Macron kritikusai „a gazdagok elnökének” nevezik, amit az olyan intézkedései, mint például a vagyonadó 70 százalékos csökkentése, alá is támasztanak. Támogatottsága ennek megfelelően nagyon alacsony is, jelenleg 21 százalék körül van. Ezzel szemben egy közvéleménykutatás szerint

a szombati megmozdulást a válaszadók 73 százaléka támogatta.

Érdekesség, hogy ugyanaznap tüntettek tömegek Londonban azért, hogy a brit kormány tegyen érdemi lépéseket a klímaváltozás megfékezése érdekében, amikor Franciaországban szintén tömegek mentek utcára azért, hogy tiltakozzanak egy olyan kormányzati lépés ellen, amely látszólag épp azt a célt szolgálja, amiért a britek tüntettek. A francia eset ugyanakkor példája lehet annak, hogy azok a környezetvédelmi lépések, amik ezrek életét lehetetlenítik el, vagy nem enyhítik megfelelően a következményeket további lépésekkel, nem feltétlenül célravezetőek.