Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Három hónapos sztrájkba kezdtek a francia vasúti dolgozók

Ez a cikk több mint 6 éves.

Hétfő este három hónapos sztrájkba kezdenek a francia nemzeti vasúttársaság (SNCF) dolgozói, hogy ezzel tiltakozzanak Emmanuel Macron francia elnök februárban bejelentett reformjai ellen. Az állami tulajdonban lévő vasúttársaság ugyan rendkívül népszerű szolgáltatást nyújt Franciaországban, de a vállalat óriási, közel 50 milliárd eurós tartozást halmozott fel. Ezt a problémát akarja Macron kormánya a dolgozók jogainak megnyirbálásával és a vállalat profitorientálttá alakításával orvosolni.

A reform tervét először februárban jelentették be, a szakszervezetek már akkor jelezték, hogy márciusban sztrájkolni fognak. Végül március 22-én került sor az első sztrájkra és jelentős tüntetésekre, az egész országban több százezer ember részvételével. A vasúti dolgozókhoz más szektorokból is társultak, mert az elnök egyúttal a közhivatalnokok státuszának átalakítására is készül, így például az ország tanárainak 13 százaléka vonult utcára aznap. A párizsi repülőjáratok harmadát törölni kellett, és az országban a legtöbb vonat leállt. Ennek ellenére a reformtervezetet nem vonták vissza, ezért április másodikától június 28-ig újabb sztrájkot hirdettek a szakszervezetek.

A tervek szerint hétfő estétől kezdve a dolgozók két napig sztrájkolnak, majd három napig szünetet tartanak, akár egészen június végéig, ha a kormány nem hajlandó érdemi tárgyalásokra. A sztrájk jelentős fennakadást fog okozni az ország közlekedésében, előreláthatólag nyolc TGV vonatból csak egy közlekedik majd, öt helyi járatból szintén csak egy, Spanyolországba, Olaszországba és Svájcba pedig egyáltalán nem közlekednek majd vonatok.

Az SNCF tervezett reformja a vasúti dolgozók évtizedek óta létező jogait kurtítaná meg. Többek közt olyan „kiváltságoktól” fosztaná meg őket, mint az életre szóló foglalkoztatottság és az alacsonyabb nyugdíjkorhatár (bizonyos esetekben már 50 évesen nyugdíjba vonulhat egy vasúti dolgozó). Ezen kívül az állami tulajdonú vállalatot államilag finanszírozott vállalattá alakítaná, és előkészítené a szektor liberalizációját.

A vasút egyik legharcosabb szakszervezete, a SUD Rail titkára, Bruno Poncet a Jacobinnek nyilatkozva azt állította, hogy a reform tönkretenné az állami szolgáltatást. „Az SNCF-et azért hozták létre, hogy mindenki olcsón utazhasson az egész országban. Ez az új törvény beengedi a magánszektort a rendszerbe, az olyan cégeket, amik profitot akarnak termelni. A profit érdekében nagyon sok minden el lesz törölve. A munkakörülmények rosszabbak lesznek” – mondja Poncet.

A rendhagyónak ígérkező munkabeszüntetés, amelyben egyelőre a vasutasok túlnyomó része, és az összes szakszervezet is részt vesz, sokakban a nagy 1995-ös sztrájkot idézi meg. Akkor Alain Juppé jobboldali miniszterelnök kénytelen volt meghátrálni, és lemondani tervezett nyugdíjreformjáról, miután 3 hétre gyakorlatilag leállt a közösségi közlekedés a főváros körzetében.

Ha most ilyen általános sztrájkhangulatról nem is beszélhetünk, de az biztos, hogy Macron számára fontos megpróbáltatás következik. Azzal a kockázattal, hogy más területeken is kedvet kapnak az elégedetlenkedők. A kormány egyszerre látott számos szektor átalakításához, és az egyetemektől az igazságszolgáltatásig frontok sokaságát nyitotta meg, a saját értelmezésében modernizáló, kritikusai szerint viszont valódi konszenzust nélkülöző neoliberális reformok érdekében.