Vasárnap estére szervezett tüntetést a Város Mindenkié csoport az Alkotmánybíróság épülete elé, Budapest I. kerületébe. A demonstráció célja volt az alkotmánybírák figyelmének felhívása az október 15-én életbe lépő, közterületi hajléktalanságot büntető törvény alkotmányellenességére.

Az október 15-én életbe lépett új rendelkezés értelmében ha 90 napon belül 3-szor is figyelmeztetnek a rendőrök egy hajléktalan embert amiatt, mert közterületen él, szabálysértési eljárást indítanak ellene. A szabálysértés miatt közérdekű munkára ítélhetik a hajléktalanokat, ha az „elkövető” ezt megtagadja, elzárással is büntethető. A törvényről és alkalmazásáról a Mérce is számos alkalommal beszámolt.

Az utóbbi időben a Kaposvári és a Székesfehérvári Járásbíróság is alkotmányossági felülvizsgálatot kért a törvénnyel kapcsolatban, ez adta az apropót a figyelemfelhívó megmozdulásra.

A tüntetés kezdetére több százan gyűltek össze az Alkotmánybíróság épülete előtt.

A demonstráción felszólalt Kiss Natália, a hajléktalan emberek ingyenes jogi képviseletével foglalkozó Utcajogász nevű szervezet képviseletében. Kiss felsorolta, hogy alkotmányos szempontból hány ponton aggályos a közterületi hajléktalanságot büntető törvény (erről korábban a Mércén is megjelent beszámolójuk).

Üdvözölte a Székesfehérvári és Kaposvári járásbíróságok döntését, valamint felkérte az összes magyarországi bíróságot, hogy adott esetben hasonlóan járjanak el. Ezután felkérte az Alkotmánybíróságot, hogy „semmisítse meg ezt az embertelen és betarthatatlan törvényt.”

Kiss Natália után hajléktalanságban érintett emberek szólaltak fel.

Egy pár beszámolt arról, hogy a Köki Terminálnál laktak két éve a kiserdőben saját építésű kunyhóban. Elmondták, hogy a Pilisi Parkerdő emberei mindenüket ledózerolták, figyelmeztetés nélkül. Elmondásuk szerint mindenüket elvesztették.

Egy másik felszólaló, Nnamani Beáta könnyeivel küzdve számolt be arról, hogy őt az állam nevelte fel, és megdöbbenéssel értesült arról, hogy minden ötödik hajléktalan ember állami gondozott volt. Saját életéből mesélt el történetet, amelyben kitért rá, hogy kemény munkával szerzett saját lakást, amit aztán évekkel később, most nyáron elvesztett, devizakárosultként. Arra kérte a kormányt, hogy ne büntesse a hajléktalanokat, hiszen ők is emberek.

Köszönetet mondott az Oktogon Közösségnek és az Occupy Főbejárat mozgalomnak, hogy a segítségükkel el tudta kerülni az utcára kerülést végül.

Fotó: Mérce/Diószegi Nóra

A továbbiakban egy-egy szakma képviselője szólalt fel, akik szakmánként intéztek petíciókat a kormányhoz a hajléktalanokat büntető törvény eltörléséért. Pszichológusok, pedagógusok, ügyvédek, szociális munkások, roma érdekvédők közösen álltak ki a törvény ellen, ami szerintük a hajléktalanok dehumanizálásáról, az ellenük kifejtett agresszió legitimálásáról szól.

Fotó: Mérce/ Diószegi Nóra

„Megelőzni, segíteni, orvosolni kell, és nem kriminalizálni!” – szólított fel egyikük.

Berényi Eszter szociológus „a hajlék nélküli emberek vegzálása helyett átfogó bérlakásprogramot” követelt kollégái nevében is.

Ezek után Misetics Bálint szociálpolitikus és Lakatosné Jutka hajléktalan aktivista szólaltak fel. Misetics az őszirózsás forradalomról is megemlékezve idézte Sinkó Ervint:

„Nem lehet, hogy emberek nedves pincékben lakjanak akkor, amikor mások palotákban laknak.”

„Nincsen köztársaság ott, ahol az állam törvényen kívül helyezi a politikai közösség legszegényebb, legelesettebb tagjait.” – tette hozzá saját szavaival.

Lakatosné Jutka beszámolt róla, hogy egy magánterületen, szívességből lakhat kisházban. Hajléktalan társairól elmondta

„Úgy túrják fel otthonaikat, hogy mire visszatérnek, semmijük nincs.”

Fotó: Mérce/Diószegi Nóra

Misetics Bálint ezután elmondta, hogy a kormány a Családok Éve jelszó alatt valójában családokat rak utcára, és presztízsberuházásokra, és értelmetlen költekezésekre veri el az adófizetők pénzét.

„Nem azért vagyunk itt, hogy az utcán élés jogáért tüntessünk. A lakhatáshoz való jogért vagyunk itt.”

Utolsónak az a nő szólalt fel, aki a hírekbe úgy került be, mint akit a törvény alapján először vett őrizetbe a rendőrség, és állítottak bíróság elé. Beszámolt róla, hogy tavaly vesztette el a férjét, és sorozatos bántalmazásoknak van kitéve itthon az utcán.

A tüntetést hat óra körül zárta le Erdőhegyi Márta, az AVM aktivistája, egyben felkérte a résztvevőket, hogy írják alá a Stop kilakoltatás! petíciót, amit az AVM készített, és az aHang szervezet honlapján fut, és a hajléktalanságot kriminalizáló törvény ellen született.

Videónk a tüntetésről: