Ahogy az már az Index birtokába jutott információkból kiderült, a kormányzattól kirúgott hivatalnokokat a kormány részben a magánszféra, részben a közszféra felé terelné. A szakszervezetek már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a kormány átképzési tervei – miszerint például egészségügyi kisegítőszemélyzetté képeznék át a leépített tisztviselőket – életszerűtlenek, valamint hogy

„ne számítsanak a vállalkozók arra, hogy a diplomás kirúgott kormánytisztviselőnők majd pótolják hiányzó szakmunkásaikat.”

A kormány ennek ellenére úgy tűnik, nem tágít a koncepciótól, melynek keretében elbocsátott közszolgák tömegeit igyekeznek majd alternatív megélhetési forráshoz juttatni.

A kiszivárgott tervezet szerint a kormány igen kreatív módokon igyekszik munkához juttatni a kirúgottakat, a közszolgálat hiányszakmáiba irányítás és a versenyszférába kényszerítés mellett

a beterjesztők felvetik a lehetőségét, hogy a volt közszolgák egy része eddig hobbijaként végzett tevékenységéből éljen meg a jövőben

– ami azzal kapcsolatban is kérdéseket vet fel, hogy aki a hobbijából meg tudna élni, miért dolgozna a közszférában.

Míg az Index birtokába jutott tervezet szerint 9000 főt szándékoznak leépíteni a közszférában,

Gulyás Gergely a mai kormányinfón azt állította, körülbelül 2500 embertől fognak megszabadulni.

A miniszter szerint nem fűnyíróelv alapján rúgják ki az alkalmazottakat, illetve megpendítette a leépítéssel párhuzamos béremelést, amivel a kormány minden bizonnyal a közszolgák felszalámizását kívánja elérni.

Gulyás bejelentette, hogy a következő hónapban megkapják az érintettek az értesítőt a kirúgásról, január elsejével pedig szeretnék ha az újonnan megállapított létszámokkal működnének tovább a minisztériumok –

magyarán a kirúgott közszolgáknak az értesítés kézhezvételétől számítva kevesebb, mint két hónapjuk van felkészülni a távozásra és más megélhetés után nézni.

Mint arról korábban beszámoltunk, a szakszervezetek szerint érthetetlen a jelenlegi leépítés, tekintve hogy a közszféra dolgozói sokszor jelenleg is túlterheltek, nemzetközi összehasonlításban a magyar humánközszolgálat egyetlen ágazatában sincs túlfoglalkoztatás.

„Sőt, napjainkban szinte minden szakmai területen létszámhiány a jellemző.”

A kormány a közszolgák érdekeit képviselő ágazati szakszervezeteket mindeddig nem vette komolyan, az érintettekkel nem konzultáltak és nem kerestek közös nevezőt, így

a „gondoskodó létszámcsökkentés” nevet viselő program céljait sem lehet komolyan venni; annak koncepciója nem a realitásra reagál, sokkal inkább a döntéshozók elképzeléseit mutatja be miközben hárítja a kormány felelősségét az állását vesztő csaknem tízezer ember megélhetésével kapcsolatban.