A fideszes többség távolmaradása miatt határozatképtelen lett az Országgyűlés népjóléti bizottságának a hétfő reggeli ülése, amelyen a kilakoltatási és lakhatási válság felszámolását előkészítő eseti bizottság létrehozásáról is dönteni kellett volna.
Az eseti bizottság létrehozásáról szóló javaslatot a Szolidaritás nevű szervezet DK színeiben parlamentbe jutott képviselője, Székely Sándor nyújtotta be két hete. A népjóléti bizottság múlt heti ülésén a kormánypárti többség ellenkezése miatt lekerült a napirendről, és a hétfő reggel 10 órától kezdődő eheti ülésre került át. A Fidesz-KDNP képviselői azonban nem jelentek meg a bizottsági ülésen.
A Székely által benyújtott dokumentum szerint az eseti bizottság célja az lenne, hogy
„javaslatokat tegyen az utóbbi hónapokban tapasztalt növekvő számú kilakoltatás és az ennek következtében kialakított lakhatási válság megszüntetésére. Miközben a kormány meghirdette a családok évét, a tél előtt kisgyerekes családokat fenyeget az a veszély, hogy utcára kerülnek és hajléktalanná válnak. Ma 100.000 embert érint ez a probléma, ami időzített szociális bombát jelent az egész ország számára.”
A javaslat konkrét feladatokat is meghatároz az eseti bizottság számára:
- felmérni a veszélyeztetett, különböző élethelyzetben élő családok, és egyedül élő emberek helyzetét, a kilakoltatások okait;
- javaslatokat kidolgozni az egyes veszélyeztetett csoportok problémáinak megoldására;
- felmérni, hány kisgyermekes családot érint a kilakoltatás és lakásvesztés, milyen speciális védelemre és támogatásra van szükség az ő esetükben;
- áttekinteni az Európai Unió Bíróságának ítéletei nyomán kialakult jogi helyzetet, és javaslatot tenni az ezekből következő jogalkotási feladatokra;
- megvizsgálni azt, hogy az üresen álló önkormányzati bérlakások miként tehetők lakhatóvá, és utalhatók ki a kilakoltatásokkal érintett családoknak;
- további javaslatokat kidolgozni a hajléktan családok és személyek elhelyezése, a kilakoltatások és hajléktalanná válás megakadályozása érdekében.
Székely Sándor a Mércének elmondta, az eseti bizottság azért lenne jó keret a lakhatási és kilakoltatási válság kezelésére, mert oda civil szakértőket is be lehet vonni bizottsági tagként. Székely azt is hangsúlyozta, hogy a mostani fideszes blokkolás ellenére nem adja fel a harcot:
„Fogjuk vinni az ügyet tovább, van lehetőség nagyjából 20 nap múlva rendkívüli eljárásban a parlament elé vinni az ügyet.”
A népjóléti bizottsági ülés kezdetét Székely élőben is közvetítette a Facebookon:
Az eseti bizottság felállítására amúgy óriási szükség lenne. A kilakoltatások amúgy is megszaporodtak az idei nyáron, és a már utcán élők helyzete is jelentősen romlik azzal, hogy október 15-től már országszerte büntethetővé válik a hajléktalanság.
Bár a kormányzat szerint a hajléktalanellátó rendszer képes kezelni a helyzetet, a szakértő civilek erősen megkérdőjelezik ezt az állítást. A minisztériumi kijelentések igazságtartalmát az a tény is erősen kétségbe vonja, hogy egy pénteken megjelent kormányrendelet arra kéri fel az emberi erőforrások miniszterét, nézze már meg, mennyi kapacitás van a rendszerben, és készítsen előterjesztést arról, hol kell bővíteni az ellátórendszert.
Átfogó hatástanulmányokra és valódi megoldásokra tehát óriási szükség van, de úgy tűnik nem akkor, ha az ellenzék javasolja.