Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere egy ma publikált interjúban jelentette be, hogy télre megnyílik több kerületi városháza, így Párizs jelképes Szajna-parti épülete is a hajléktalan emberek előtt.

A döntés előzménye, hogy még februárban a Szocialista Párt, a Kommunista Párt és a Zöldek koalíciója vezette párizsi önkormányzat rendhagyó módon próbálta felmérni a főváros területén hajlék nélkül élők számát. A Szolidaritás éjszakája névre keresztelt akció – amely már néhány éve létezik New Yorkban, Athénban vagy Brüsszelben is, de Szegeden is fut egy hasonló, a rászorulókat étellel, ruhával segítő rendezvény – célja az volt, hogy konkrét válaszokat adjon egy nagy visszhangot keltő polémiára.

A vita, ahogy februárban részletesen is megírtuk, a lakhatási ügyekért felelős államtitkár kijelentése nyomán indult: Julien Denormandie január végén azt találta mondani, hogy Párizs körzetében, a 12 milliós lakosú Île-de-France régióban legfeljebb mintegy 50 „elszigetelt” hajléktalan élhet. Az államtitkár utólagos magyarázkodását csak súlyosbították a több antiszociális, így a lakhatás területén is regresszív intézkedéséket hozó kormány tagjainak megnyilvánulásai, pl. azokról, akik önszántukból élnek az utcán.

A valóságban ugyanis ezen a területen tízezres nagyságrendű azoknak száma, akiknek nincs fedél a fejük felett. Az utolsó, 2012-ben készült felmérés szerint 28 ezer ember élt hajlék nélkül a régióban, de a helyzet a szakmai szervezetek szerint sokat romlott azóta. Már az is sokatmondó, hogy az amúgy roppant akkurátus francia adminisztráció meg sem próbálta felmérni az utóbbi hat évben a rászorulók számát.

A civilek és a kormány számháborújának próbált tehát véget vetni az önkormányzat, amikor megszervezte, hogy egyetlen éjszaka alatt hivatásos segítők, partnerintézmények (pl. a helyi BKV, MÁV és kórházfelügyelet), illetve 1700 önkéntes részvételével készüljön el a „cenzus”, amelynek során összesen 2952 emberrel sikerült kapcsolatba lépni.

Ennek alapján jelentette most ki Anne Hidalgo, hogy csaknem 3000 szálláshely hiányzik a fővárosban, és az önkormányzat ezek felét megpróbálja biztosítani. A 4 éve megválasztott polgármester asszony szerint február óta már 800 új férőhelyet alakítottak ki önkormányzati épületekben, és 2019 elejéig újabb 700 helyet hoznak létre. Az állam vállalta a másik 1500 új férőhely biztosítását.

Hidalgo a magánvállalatok felé is azzal a felhívással fordult, hogy ajánlják fel e célra nem használt épületeiket, és üres, illetve használatban lévő középületeket is bevonna a sürgősségi akciótervbe.

„Több kerületi önkormányzat – jobb- és baloldaliak egyaránt – felajánlották, hogy szálláshelyeket alakítanak ki épületeikben… Javaslatomra a párizsi Városháza épületében nőknek alakítunk ki éjszakai szállást…” – közölte a politikus asszony. Ez utóbbi a tervek szerint november végén nyit majd meg, és amennyire ez lehetséges, barátságos és meghitt lesz, a gyakran traumatizált, és a férfiak jelenlététől menekülő nők számára.

Párizs emblematikus épületében nappali melegedőket is létrehoznak, étkezési lehetőség és orvosi ellátás is elérhető lesz a tervek szerint, mintegy félszáz hajléktalan nő számára, méghozzá állandó jelleggel, azaz nemcsak a téli időszakban.

Tegyük hozzá, hogy mindez persze csak átmenetileg hozhat javulást azok számára, akik a főváros és az állam lakhatási politikáinak legfőbb vesztesei. De mindenképpen Hidalgo javára írandó, hogy igyekszik meghallgatni a lakhatási problémák és a hajléktalan emberek helyzete kapcsán mozgósító civil szervezeteket, és megoldásokkal is szolgálni.

Az pedig, hogy a kriminalizálás és kitiltás helyett épp ellenkezőleg, az önkormányzatok saját épületeiket hasznosítják, köztük Párizs egyik jelképét felajánlva a rászorulóknak, sokat elmond arról, hogyan vélekedik a közszolgálatról és az emberségről a jelenlegi vezetés.

Hasonlóképpen, ez az önkormányzat volt az első, amely felvállalta, hogy befogadó állomást létesít a menekültek számára, így próbálva orvosolni, több-kevesebb sikerrel a hiányzó állami szerepvállalást.

Ellentétben a kormánnyal, amely épp ellenkezőleg, azt szorgalmazta, hogy a hajléktalan szállókról rakják ki az érvényes tartózkodásival nem rendelkező külföldieket, Hidalgo tehát próbál konstruktívan állni a több éves tétlenség nyomán kialakult és rendszerszintű problémák tüneteként is értékelhető helyzethez. Az önkormányzat tervei közt szerepel az albérlet árak szabályozásának visszaállítása is, hogy a szegényebbek ne legyenek kénytelenek elköltözni az emelkedő árak szorítása miatt.

Mindebben közrejátszik persze az is, hogy a várost vezető baloldali koalíció ma nyilvánvalóan belső problémákkal küzd, miközben általában is jelentősen meggyengültek ezek a formációk. A Szocialista Pártot épp a napokban hagyták el úgynevezett balszárnyának utolsó hírmondói, ezzel a Manuel Valls és François Hollande munkálkodása nyomán padlót fogó párt még közelebb került a megsemmisüléshez.

A 2020-ban esedékes önkormányzati választások kampánya már lényegében megkezdődött, és ahogy a hajléktalanság kérdésének alakulása is megmutatta, nagymértékben múlhat a társadalmi mozgalmakon és civil szervezeteken, lesz-e progresszív alternatíva a fővárosban.

Címlapkép: a párizsi Városháza; fotó: Gail. J. Cohen, Wikipedia.