Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Helsinki: nem az új gyülekezési törvény miatt nem engedélyezték a DK tüntetését

Múlt hét hétfőn lépett életbe az új gyülekezési törvény, amely meglehetősen sok vitát generált (erről itt írtunk bővebben), ám hogy a gyakorlatban hogy fog kinézni, azt előzetesen megtippelni sem lehetett, ugyanis nagyon sok múlik azon, hogy az egyes passzusokat a rendőrség, illetve a bíróságok hogyan értelmezik.

A TASZ például épp ezért vélte előzetesen úgy, hogy a gyülekezési jog és a politikai véleménynyilvánítás szabadságát fogja korlátozni, a Mércén volt olyan álláspont, amely szerint egyáltalán nincs nagy gond az új törvénnyel, de például az Eötvös Károly Intézet munkatársai szerint ennek pont az ellenkezője lesz igaz.

Most a Magyar Helsinki Bizottság is megnyilvánult a kérdésben, összességében úgy látják, hogy az új törvény

„… sok, általunk korábban is felvetett problémára megoldást ad. Persze a szabályozás nem hibátlan, sőt, vannak kifejezetten aggályos pontjai, mégis összességében szerintünk a gyülekezési jog védelme a szabályozás szintjén nem romlott.”

A Helsinki álláspontja szerint több, korábban élesen bírált passzusa az új törvénynek (például hogy október elsejétől már két ember közös véleménynyilvánítása is gyülekezésnek számít, vagy hogy megtiltható egy gyűlés, ha az mások családi élethez való jogának szükségtelen és aránytalan mértékű sérelmével jár) koránt sem olyan problematikus, mint első olvasásra tűnik, ellenben kiemeltek három, álláspontjuk szerint kifogásolható pontot:

  1. A közlekedés rendjének sérelmét eleve tiltási okként határozza meg a törvény. Az előző gyülekezési törvény eredetileg a közlekedés rendjének aránytalan sérelme esetén tette lehetővé a rendezvények megtiltását, de ez sok problémát okozott a gyakorlatban. Ezért az európai uniós csatlakozással összefüggésben úgy módosították a törvényt, hogy csak azokat a gyülekezéseket lehetett megtiltani, amelyek ellehetetlenítették a közlekedést. Abból, hogy a régi megfogalmazás most visszakerült a törvénybe, még nagyon sok probléma akadhat, ez a szövegezés melegágya lehet a visszaélésszerű jogalkalmazásnak. Főleg úgy, hogy a mostani szöveg szerint még csak aránytalan sérelem sem kell a tiltáshoz – elég, ha a gyűlés a közlekedés rendjének bármilyen sérelmével jár. Ez gyakorlatilag minden olyan gyülekezésre igaz, amely közutat érint.
  2. Nem helyes a gyülekezések nem erőszakos megzavarását, akadályozását büntetőjogilag üldözni, de az új törvénnyel bevezetett Btk.-módosítás ezt teszi. Az ellentüntetés, az egyet nem értés erőszakmentes kifejezése alkotmányosan nem büntethető, különösen akkor nem, ha a törvény szerint a gyűlést súlyosan megzavaró résztvevő a rendező felhívására egyébként is köteles elhagyni a helyszínt, és ehhez akár a rendőrség is segítséget nyújt.
  3. A közterület fogalmának megváltoztatása miatt nem állami tulajdonú területen akkor sem lehet gyülekezni, ha az a közforgalom számára nyitva áll. Ez korábban nem így volt, mert közterületnek minősült minden olyan terület, ami bárki által elérhető, függetlenül attól, hogy ki volt a tulajdonosa. Az új szabályozás alapján azonban egy multicég parkolójában, a MÁV tulajdonában álló területen vagy éppen egy oligarcha tulajdonában álló cég parkolójában sem lehet tüntetni akkor, ha a multicég tömegesen mérgez termékeivel, a MÁV összeomlik vagy az oligarcha cégéről kiderül, hogy lopja a közpénzt. Ez szerintünk nincs rendben. Ha egy hely a közforgalom számára nyitva áll, akkor ott nem indokolt eleve kizárni a gyülekezések tartását – írják.

Az utóbbi két napban egyébként különösen nagy publicitást kapott, hogy a Demokratikus Koalíció tüntetést jelentett be Recep Tayyip Erdogan török elnök mai látogatása miatt a Magyar Tudományos Akadémia parkolójába, ám a rendőrség nemzetközileg védett személy érkezésére hivatkozva a demonstrációt nem engedélyezte.

A DK sajtóközleménye így fogalmazott az üggyel kapcsolatban:

„A Demokratikus Koalíció felháborítónak és szimbolikus értékűnek tartja, hogy az Orbán-rendszer egy saját népét börtönbe záró illiberális diktátor nyugalma kedvéért korlátozza az európai magyarok jogait. Orbán megmutatja a példaképének, hogy ő is semmibe veszi állampolgárai jogait.”

A párt közleményében továbbá az állt: „a Rendőrség az új gyülekezési törvény alapján tiltotta meg” a demonstrációt.

A Helsinki álláspontja szerint azonban az, hogy Gyurcsányék tüntetését a rendőrség nem engedélyezte, nem az új törvény hibája.

Egyrészt azért nem, mert hasonló okból korábban is megakadályoztak gyülekezéseket – a Helsinki Bizottság szerint jogellenesen –, másrészt azért nem, mert az Erdogan elleni tüntetés betiltása az új törvény alapján sem tűnik jogszerűnek .

A Helsinki Bizottság egyébként már öt évvel ezelőtt támadta azt a gyakorlatot, amely alapján a rendőrség „műveleti területté” nyilvánítással lehetetlenített el gyülekezéseket. Ami nagyjából annyit tesz, hogy például egy államfői látogatás miatt a rendőrség egy adott területről kimondta, hogy az műveleti terület, és mivel így már nem volt közterületnek tekinthető, ezért gyülekezést sem lehetett ott tartani.

2015-ben Angela Merkel, 2017-ben Vlagyimir Putyin látogatása idején is születtek hasonló tiltások – vagyis szó sincs arról, hogy ez valamiféle új módszer lenne.

Viszont a Helsinki Bizottság véleménye szerint a DK-nak az Erdogan elleni tüntetését megtiltó határozatnak az új törvény alapján sincs jogi alapja, mivel nehezen tartható indokolást tartalmaz.

„Kérdés, hogy az Akadémia parkolójába bejelentett, összesen 100 fő részvételével megtartani kívánt, színpadot nem igénylő tüntetés megtartása milyen nemzetközi kötelezettség teljesítését akadályozná. Ugyanis erre az indokra hivatkozik lényegében a határozat, mint az új gyülekezési törvény által bevezetett tiltási okra. Olyan kötelezettséget természetesen nem vállalt Magyarország, hogy a magyar emberek nem fognak tiltakozni egy több tízezer ember politikai alapon történő bebörtönzéséért felelős államfővel szemben, ha idelátogat. Az érintett védelmét természetesen biztosítani kell, de ehhez elegendő lenne az új törvény egy másik szabályát alkalmazni, amely szerint fokozott ellenőrzés keretében egy gyülekezéshez kapcsolódóan ellenőrzési pontok állíthatók fel, és területre belépők átvizsgálhatóak. 100 ember esetén ez nem tűnik nagy tehernek, akkor pláne nem, ha figyelembe vesszük, hogy több tízezer ember élete nehezül el vagy bénul meg az Erdogan látogatása kapcsán tervezett lezárások miatt. Ha le lehet zárni a fél fővárost egy ilyen politikus látogatása érdekében, akkor át is lehet vizsgálni 100 tüntetőt, hogy ők – ezt a kisebb fokú korlátozást elviselve – gyakorolni tudják az alkotmányos jogukat” – véli a Helsinki Bizottság.

Olvass tovább!