Beleegyezett Jeff Bezos, az Amazon online kereskedelmi cég tulajdonosa, hogy 15 dolláros óránkénti minimálbért fizessen raktári munkásainak az Egyesült Államokban, Londonban 10,5 fontra emeli az órabért, Nagy Britannia további részében pedig ezentúl 9.50 fontos óránkénti fizetésnél nem kaphat majd senki kevesebbet. Ezt a cég ma jelentette be, hozzátéve, hogy november 1-jétől, amikor az Államokban az év végi ünnepek előtti roham elkezdődik, már ilyen bérezést fognak kapni a dolgozóik.
Az intézkedés mintegy 350,000 munkavállalót fog érinteni. Bezos a döntéssel kapcsolatban elmondta:
„Meghallgattuk bírálóink szavait, erősen elgondolkodtunk azon, mit akarunk csinálni és eldöntöttük: úttörők akarunk lenni ebben a kérdésben.”
Bezos itt arra gondolt, hogy Bernie Sanders volt baloldali elnökjelölt és független vermonti szenátor és jó néhány kongresszusi demokrata képviselő nemrégen kemény akciót indított, különadót akart kivetni Bezosra minden olyan dolgozó után, aki az USA-ban segélyt kényszerül felvenni amellett, hogy az Amazonnál is dolgozik.
A törvénytervezetet „Stop Bezos”-nak nevezték el.
Az Amazont birtokló milliárdos és a cég vezetése először nekitámadt Sandersnek és a tervezetnek, majd „elégedettségi központok” létrehozásával és a dolgozóikból kicsikart pozitív tapasztalatok kommunikálásával próbálták kivédeni az akciót, most azonban Bezos végleg meghajlott az egyre tornyosuló nyomás előtt.
Nemcsak az Amazonnál ígérte meg az emelést Bezos, hanem nyilatkozatában a versenytársakat is arra szólította föl, kövessék őt a változtatásban. Az emelés az Amazon dolgozók részére az USA-ban 36%-os lesz, mivel eddig 11 dolláros órabér számított a legalacsonyabbnak.
Sanders többször felhívta arra a figyelmet, hogy az eddigi bérekből egy átlag Amazonnál dolgozó raktári munkásnak még a legalapvetőbb önfenntartás is gondot okoz, sokan ezért élelmiszer- és pénzsegélyekre is szorultak a szövetségi államtól.
Sanders és társai azonban nem a Kaliforniában például már általánosan bevezetett, de félmegoldásnak tartott minimál-órabért, hanem a létminimum összegének legalább megfelelő, ennél magasabb bérezést követelt eredetileg is a cégtől.
Hasonlóan élesen kritizálták a multinacionális óriáscéget a brit szakszervezetek is, akik többször börtönszerű körülményekről is beszámoltak a közvéleménynek az Amazon brit üzemeiben. Erről később a Channel 4 tévécsatorna is készített lesújtó, rejtett kamerás riportot.
Most az órabér-emelésre reagálva a TUC szakszervezet főtitkára Frances O’Grady kiemelte, ez nem jelenti azt, hogy az Amazonnál minden rendben lenne november 1.-jétől, ellenkezőleg, a munkakörülményeken és a dolgozóknak nyújtott legalapvetőbb szolgáltatásokon is javítaniuk kell.
Jeremy Corbyn a brit ellenzéki Munkáspárt vezetője ugyancsak reagált, kiemelve: az emelés nem az Amazon vezetőinek kegyadománya, azért az önmagukat megszervező dolgozók küzdöttek meg:
Amazon didn’t gift this, workers organised for it.
The fight goes on to improve working conditions and get this company to pay its fair share of taxes.
Join a union today: https://t.co/GVKwxjMnyUhttps://t.co/idysSlY1dx
— Jeremy Corbyn (@jeremycorbyn) 2018. október 2.
Mike Jakeman, a PriceWaterhouseCooper globális elemzője Bezos és az Amazon döntéséhez azt is hozzátette, annak elsődleges indoka az lehet, hogy mind a brit, mind pedig az amerikai munkaerőben egyre nagyobb kihívást jelentett a rettenetes munkakörülményeket és túlhajszolt munkatempót biztosító cégnek dolgozókat toboroznia a rossz sajtó miatt, a raktári csomagolók, szortírozók között is fokozódik a munkaerőhiány.
