Világszinten is a magyar óvónők vannak a legjobban leterhelve – derül ki OECD jelentéséből, hiszen 2017-ben 1344 órát töltöttek munkával, ami 300 órával több mint az OECD átlag, ezt ismerteti az a kutatás, amit a Pénzcentrum szemlézett.
A legfrissebb statisztikákból kiderült, hogy az óvodapedagógusok egyedül Németországban, Izlandon és Lettországban kénytelenek ennél is többet dolgozni. Egy másik felmérés a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 2016-os (ez a legfirssebb) adatai alapján Magyarországon a csecsemő – és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus átlagos bruttó keresete 265 135 forint.
A felmérés az általános iskolai tanárokra is kitért, tavaly nekik 655 nettó munkaórájuk volt, ami több mint 200 órával volt kevesebb az OECD országok átlagánál. Az igazsághoz egyébként hozzátartozik, hogy a statisztikában szereplő magyar adatok a minimum tanítási idő alapján szerepelnek a listában, ellentétben a többi országéval. Az NFSZ ide vonatkozó 2016-os adatai kimondják, hogy a bruttó munkabérük 301 973 forint volt.
Ezzel szemben az Emberi Erőforrások Minisztériuma azon az állásponton van, hogy „pedagógusoknak nemcsak az anyagi, hanem a szakmai megbecsülése is nőtt.” Ez persze nagyon messze van attól, amit a Tanítanék Mozgalom állít,
hiszen szerintük épp az a helyzet, hogy az új Nemzeti alaptanterv (NAT) nemhogy nem csökkenti a terheiket, hanem egyenesen tovább növeli azokat, van ahol a tananyag mennyisége még nőtt is, ez pedig sem a diákok, sem a tanárok terhelésén nem segít.
A túlterheltség és az alacsony bérek miatt, – a kormány hivatalos álláspontjával ellentétben – , rengeteg pedagógus hiányzik az oktatásból. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a számuk 4-5000 főre tehető, ebből kifolyólag az iskolák kénytelenek álláskereső oldalakon hirdetni magukat. A szervezet szerint épp ezért szükséges, hogy visszafoglalkoztassák a már nyugdíjban lévő tanárokat.
A szakma viszont így is rohamosan öregszik, hiszen a jelenlegi állomány fele több mint ötvenéves. Az utánpótlásuk helyzete sem feltétlenül jobb. A pedagógiai szakokra a bejutottak 45 százaléka lemorzsolódik, a pályakezdő tanárok fele 1-2 éven belül pedig elhagyja a pályát.
Hasonló a helyzetben vannak az óvodapedagógusok is, hiszen a munkaerőhiány ott sem csak a falvakat érinti, hanem rengeteg nagyvárost is. Az Eduline írta meg, hogy van olyan óvoda, ahol kénytelenek voltak a szülőktől segítségét kérni. Az óvónők szerint a jelenlegi állapotok kialakulásáért az alacsony bérek, a túl sok adminisztráció és túlóra, illetve a megbecsülés hiánya a felelős.
Az nlcafé írta meg, hogy 2017/2018-as tanévben 322 741 óvodás volt az országban, 5300-zal több, mint az előző tanévben. A pedagógusok száma pedig 31,5 ezer volt, ami szinte ugyanannyi, mint az ezt megelőző korábbi adatok.
