A Sargentini-jelentés után az egyik legfontosabb kérdés, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja marad-e. Korábban is voltak arról szóló hírek, hogy a Fidesz saját frakciót alapíthat, és most, hogy a Néppárt kétharmada Orbán ellen voksolt, ez egy fokkal valószínűbb lett. De vajon mennyire lenne erős az EP-ben egy új Orbán Viktor vezette bevándorlásellenes párt?
Az Unióban ma jelenleg 3 többé-kevésbé szélsőjobboldali, euroszkeptikus, bevándorlásellenes frakció van: a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája, az Európai Konzervatívok és Reformerek, illetve a Európai Nemzetek és Szabadság.
Ha Orbán jól keveri a kártyákat, ennek a három frakciónak a nagy részét egybe tudja kovácsolni, emellett hasíthat az Európai Néppártból is egy darabot, de számíthat még a határon túli magyar pártokra és más kelet-európai pártokra is.
De nézzük, kikből állhat és várhatóan hány mandátuma lehet egy ilyen frakciónak 2019-ben.
A számításom persze nem lehet teljesen pontos, hiszen nem mindegyik párt esetében vannak friss közvélemény-kutatási eredmények, illetve számtalan kis és új párt alakult az elmúlt években, melyek miatt eltérhetnek a lenti mandátumszámok. Sőt, azt is nehéz ma vizsgálni, hogy egy hipotetikus helyzetben, amikor egy ilyen frakció létrejönne, melyik párt milyen döntést hozna, ezért ahol nincs elég információ, ott legalábbis tippeltem. Azonban az elemzés arra jó, hogy bemutassa, milyen erőt tudna maga mellé gyűjteni Orbán ideális esetben. Íme (a számok a közvélemény-kutatások alapján becsült 2019-es mandátumokat jelentik):
Európai Konzervatívok és Reformerek
A brit konzervatívok alakította frakció egyébként is megszűnne 2019-ben, mivel a Toryk a Brexit miatt már nem vesznek részt a választáson. A frakció másik erős tagja a lengyel Jog és Igazságosság, amely biztosan menne Orbánnal, illetve ott van még a szlovák menekültellenes populista jobboldali ellenzék két pártja is, melyek szintén beléphetnek egy ilyen frakcióba. Kérdéses a Svéd Demokraták, a Dán Néppárt és a Finn Párt beszállása is, hiszen, bár a három párt bevándorlás- és uniós föderációellenes, de a skandináv politikában egyaránt próbálnak mérsékeltnek látszani, és ebben Orbán szövetsége nem segítene. Ugyanígy a Flamand elszakadáspárti populista jobboldal belépése sem egyértelmű .
Biztosra vehető a csatlakozásuk:
- Egyesült Flamand Unió (Belgium): 5-6 mandátum
- Jog és Igazságosság (Lengyelország): 18-21 mandátum
Valószínű a csatlakozásuk:
- Egyesült Bolgár Patrióták (Bulgária): 1-2 mandátum
- Civil Demokrata Párt (Csehország): 3 mandátum
Kérdéses a csatlakozásuk:
- Dán Néppárt (Dánia): 2-3 mandátum
- Finn Párt (Finnország): 3 mandátum
- Svéd Demokraták (Svédország): 3-4 mandátum
- Alternatív Demokratikus Reformpárt (Litvánia): 1 mandátum
- Kereszténydemokraták (Hollandia): 1 mandátum
- SAS (Szlovákia): 2 mandátum
- Olano (Szlovákia): 1 mandátum
Nem csatlakoznának:
- Bajor Szabadságpárt (Németország): 1 mandátum
Európai Nemzetek és Szabadság
A főként nyugat-európai szélsőjobboldali pártok európai gyűjtőpártjában már több babér juthat Orbánéknak. Az Osztrák Szabadságpárt korábban jelezte, hogy csatlakozna Orbánék új frakciójához, valószínűleg jönne a belga Flamand Érdek, az olasz Liga, a német AFD és a holland Szabadságpárt Wilders-szel. Kérdéses, hogy Marine Le Pen és a francia Nemzeti Tömörülés (korábban Nemzeti Front) mit tenne, bár valószínűbb a párt csatlakozása:
Biztos a csatlakozásuk:
- Osztrák Szabadságpárt (Ausztria): 4-5 mandátum
- Flamand Érdek (Belgium): 2 mandátum
- Szabadságpárt (Hollandia): 4-5 mandátum
- Északi Liga (Olaszország): 22-25 mandátum
- Alternatíva Németországért (Németország): 16 mandátum
Valószínű a csatlakozásuk:
- Nemzeti Tömörülés (Franciaország): 12-13 mandátum
- Szabadság és Direkt Demokrácia (Csehország): 1-2 mandátum
Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája
A UKIP (az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja) vezette frakció a Brexit miatt valószínűleg szét fog esni. Az pedig biztos, hogy az itt jelenlévő 5 Csillag Mozgalom nem fog Orbánék mellé beülni, hiszen az elmúlt hetekben sokszor kritizálták a magyar miniszterelnököt, és a Sargentini-jelentést is megszavazták. Ebből a frakcióból egyedül a litván Rend és Igazságosságnak van esélye mandátumszerzésre, ők valószínűleg a hasonló értékek miatt be is ülnének Orbánékhoz.
Valószínű a csatlakozásuk:
- Rend és Igazságosság (Litvánia): 1 mandátum
Nem csatlakoznának:
- 5 Csillag Mozgalom (Olaszország)
Akikre a Fidesz biztosan számíthat frakcióalapításkor, az az RMDSZ és az MKP, ugyanis mindkét határon túli magyar párt esélyes a mandátumszerzésre, és mindkét párt egzisztenciálisan függ a magyar kormánypárttól.
- MKP (Szlovákia): 0-1 mandátum
- RMDSZ (Románia): 1-2 mandátum
Kérdés még az is, hogy Kelet-Európából kik azok, akik követhetik a Fideszt a régiós összetartás jegyében a fenti pártokon túl. Lehetséges, hogy a jelenleg a liberálisoknál ülő cseh kormánypárt, az Ano átül Orbánék mellé.
Ugyanis, bár EP-képviselői megszavazták a Sargentini-jelentést, szerdán már a párt elnöke a multimilliárdos, számos korrupciógyanús üggyel rendelkező Andrej Babiš közleményben jelentette be, hogy a párt EP-képviselői rosszul döntöttek.
Ami nagyon valószínűnek tűnik, hogy a részben Orbánék által finanszírozott Szlovén Demokrata Párt csatlakozna Orbánékhoz, illetve kérdéses, hogy a Merkelék által is támogatott, de Orbánék által is megkörnyékezett horvát jobboldal mit csinálna egy ilyen helyzetben. Ahogy fentebb is írtam, kérdés a szlovák jobboldal helyzete – a kereszténydemokraták például elutasították a Sargentini-jelentést. De kisebb cseh vagy lengyel pártok is csatlakozhatnak Orbán frakciójához, ahogy Romániában az RMDSZ-en kívül is van esély csatlakozók találására.
Illetve az elmúlt évben alakult populista bevándorlásellenes pártok közül is többen szerezhetnek mandátumot, akik valószínűleg beülnének Orbán frakciójába. És azt se felejtsük el, hogy ott van maga a Fidesz, amely 11-12 mandátumot is szerezhet.
Biztos a csatlakozásuk:
- Szlovén Demokrata párt (Szlovénia): 3 mandátum
- Fidesz: 11-12 mandátum
Kérdéses a csatlakozásuk:
- Ano (Csehország): 7 mandátum
- Horvát Demokratikus Unió (Horvátország): 2-3 mandátum
A helyzet az, hogy az összesítés után úgy fest, hogy még az ALDE (liberális frakció) várható erősödése mellett is a Néppárt és a szociáldemokraták után a harmadik legerősebb frakció lehetne Orbáné.
Ha tényleg meglépné egy új európai pártcsalád létrehozását, akkor 80 mandátumot majdnem biztosan szerezne, de ha minden lapot jól kever, és a választásokon is jól szerepelnek a pártok, akkor akár 150 mandátumnál is többet szerezhetnek, ami az összes mandátum 20 százaléka is lehet. Jelenleg a Néppártnak 219, a szociáldemokratáknak 189, míg a liberálisoknak 68 mandátuma van.
Összesen tehát:
- Biztos: 76-88 mandátum
- Kérdéses: 22-25 mandátum
- Valószínű: 27-31 mandátum
- Plusz még beeshet új, kisebb pártoktól: 10-20 mandátum
(Címlapkép: MTI)
