„A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az idei tanévkezdéskor több tízezer forinttal több maradhat a családoknál” – magyarázta Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) alapítója az M1 vasárnap reggeli műsorában, a hurráoptimista kijelentésről még az MTI is beszámolt.

Király Nóra az ingyenes tankönyvekkel és az ingyenes étkeztetéssel példálózott, illetve azt is kiemelte, hogy az elmúlt időszakban csaknem 100 milliárd forintos uniós forrás révén rengeteg iskola, óvoda, bölcsőde újulhatott meg, elsősorban a vidéki településeken.

Érdemes kicsit tüzetesebben is megvizsgálni ezeket az állításokat.

Az utolsóval kapcsolatban talán elég csak annyit megemlíteni, hogy (mint azt mi is megírtuk, épp ma reggel), az Érdi Móra Ferenc Általános Iskolát az ott dolgozók, önkéntesek és civilek kénytelenek valahogy kitatarozni, ugyanis az iskola kimaradt az iskolafelújítási programból és a tankerülethez benyújtott pályázatukat sem fogadták el, így az omladozó épületet, melynek korszerűtlen a fűtése, rosszak a nyílászárói, nincs akadálymentesítve, és gyalázatos állapotban van, épp a helyiek próbálják valahogy felkészíteni az iskolakezdésre.

És nem ez az egyetlen, hasonló állapotban lévő iskola – elrettentő példának évek óta ott a lényegében szinte kizárólag roma gyerekeket oktató tarnazsadányi iskola, amelynek felújítását a Klebelsberg Központ megígérte ugyan, de beszédes az is, hogy a szörnyű állapotban lévő iskolai mosdókat sem az állam, hanem a Domestos újíttatja fel, szintén évek óta, Szekszárdon pedig a szülők kezdtek el pénzt gyűjteni a mosdók felújítására.

Ami a tankönyveket illeti: a Szülői Hang hónapok óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy az állami tankönyvek ingyenessége bár hangzatosnak tűnik, valójában egyfajta kölcsönkönyv-rendszerről van szó, vagyis a tanulók többségének vissza kell adnia az év végén az ingyenesen megkapott köteteket.

Felmérésükből kiderült többek közt, hogy

• gyerekeknek év elején kiosztott kölcsönkönyvek több mint fele (60,2%) már eleve rossz állapotú vagy a beleírások miatt korlátozottan használható volt.
• A gyerekek a könyvekben nem emelhetik ki a lényeget, nem jegyzetelhetnek, és a tanév végén akkor is le kell adniuk, ha később az ismétléshez vagy az érettségire való felkészüléshez szükségük lenne rá.
• A szülők nagy többsége (69,1%) szerint a rendszer korlátozza a gyermekeket a tanulásban, számos szülő (10,1%) ezért úgy döntött, hogy mégis megveszi a tankönyvet.
• Az iskolának az év végén vissza kell vételeznie a kiadott könyvtári könyveket és elvileg kérnie kellene a szülőktől a sérült könyvek pótlását, ez azonban a gyakorlatban nem működik megfelelően.
• Mindez szükségtelen többletterhet és stresszhelyzeteket okoz mind a diákok, mind a tanárok, mind a szülők részére, emellett az esélyegyenlőséget is tovább rontja.

Ráadásul a felmérésből az is kiderült, hogy a szülők egy része annak ellenére is megveszi a tankönyveket, hogy azt kölcsönkapják, így ugyanis legalább tudja a gyerek használni is ahelyett, hogy csak arra koncentrálna, nehogy megsérüljön (akkor ugyanis a szülő pénztárcáját terheli a pótlása) – ám a beérkező válaszokból kiderült, hogy ezt főként a budapesti vagy nagyvárosokban élő szülők teszik (tehetik) meg.

Az ingyentankönyv-rendszer a szülők megítélése szerint tehát megbukott, nem függetlenül attól, hogy az állami tankönyvek egy része rendkívül rossz minőségű, ezért a szülők túlnyomó többsége úgy véli, hogy a kormány azon intézkedése, amellyel a nem állami tankönyveket végleg kiszorítja a piacról, az oktatás színvonalát is rontja majd.

Sok helyen egyébként inkább megrendelik ezeket a tankönyveket, ám a pedagógusok más módszerekkel, saját maguk által (rengeteg kifizetetlen pluszmunkával) gyártanak segédanyagokat a diákoknak, hogy a nem megfelelő színvonalú állami tankönyvek hiányosságait pótolják. Innen nézve már nem is tekinthető olyan nagy spórolásnak a kormányzati sikerpropagandaként eladott ingyentankönyves metódus…

Az ingyenes étkeztetéssel kapcsolatban pedig azt érdemes kiemelni, hogy bár nyilván fontos, hogy a diákok, akik napjuk jelentős részét az iskolában töltik, megfelelően táplálkozzanak. A hangsúly itt a megfelelőn van – épp ezért indultak petíciók idén (is) a közétkeztetés silány minősége miatt több iskolában, és szintén idén volt hír az is, hogy van olyan kaposvári iskola, ahol a diákok inkább étteremből rendelnek maguknak ebédet, hogy ne kelljen a menzán enniük… Az igazgató egyébként azt mondta, nem a menzakoszt minőségével van probléma, csak „sok az elkényeztetett gyerek”.

A Fiatal Családosok Klubja tehát örömmel üdvözli, hogy több tízezer forinttal több marad a családok pénztárcájában a tanévkezdéskor. Ennek akár örülhetnénk is, hiszen irracionálisan nagy a beiskolázás költsége, ami sok szülőnek jóformán megoldhatatlan problémát jelent (a GfK 2016-os felmérése szerint egy általános iskolát kezdő gyerek beiskolázása 84 ezer forintba kerül, igaz, ebben az informatikai eszközök és a bútorok is benne vannak, egy felsőbb tagozatra járó gyerek iskolakezdését viszont már 15 ezer forintból is „meg lehet úszni”).

Az állami intézkedések leginkább arra jók, hogy a tanévkezdés előtt hangzatos nyilatkozatokat lehessen tenni, a valóság viszont az, hogy a diákokra, a szülőkre és a pedagógusokra is hatalmas (anyagi léptékben is kifejezhető) pluszterheket rónak ezek az intézkedések.

A Ficsak-ról egyébként annyit érdemes megjegyezni, hogy  2016-ban károsnak nevezték az elmúlt évek legnagyobb szülői megmozdulását (Nem leszek suliban-nap), amely az oktatási tiltakozások közepette arra biztatta a szülőket, hogy támogassák a diákok és a pedagógusok harcát az élhetőbb oktatási rendszerért Az MTI egyébként külön idézte akkor is a Ficsak elnökét, aki kifejtette: a klubhoz kötődő szülők iskolába viszik a gyerekeiket és remélik, hogy sikerre vezetnek a köznevelési kerekasztal tárgyalásai. Nem vezettek…

A Ficsak hallatta a hangját az idei választások előtt is, Király Nóra elnök szerint „a vasárnapi választás tétje az is, hogy megmaradhat-e a családok támogatása”, mint ahogy azt is hangsúlyozta, hogy „a kormány intézkedéseinek hatására folyamatosan emelkedik a születések száma az országban”.

Király Nóra nem csak a Ficsak elnöke, de a Fidesz tagja és egyben 2014 óta Újbuda alpolgármestere is (amit a klub honlapján található leírásban nem említenek), így talán nem meglepő, hogy 2016-ban az októberi népszavazás előtt az M1-en emlegette fel a migránsok által elkövetett erőszakos cselekményeket Európában, illetve jelezte, hogy a terrorcselekményeknek is „volt valami közük az illegális bevándorláshoz”. Természetesen a Klub elnökéhez híven nem felejtette el jelezni, hogy „a családosoknak, szülőknek nem szabad kockáztatniuk”.