A menekültügyi szabályozás júliusban életbe lépő változata szerint Magyarország biztonságos tranzitországnak tekinti Szerbiát (annak ellenére, hogy az ENSZ Menekültügyi Főigazgatósága szerint nem az), márpedig biztonságos országból nem léphet Magyarország területére menekült. Így a Szerbián át érkező menekültek menedékkérelmét automatikusan elutasítják.

Az elutasítást követő 3 napban fellebbezhet a menedékkérő, ami után hosszadalmas idegenrendészeti illetve menekültügyi eljárások váltogatják egymást, az idegenrendészeti szakaszokban viszont a hatóság nem köteles ételt biztosítani a menedékkérőknek – gyakorlatilag éheztetéssel próbálják rávenni őket, hogy még azelőtt forduljanak vissza önként Szerbiába, mielőtt egyáltalán elbírálnák a kérelmüket.

Ha az elutasítottak kivárják az idegenrendészeti eljárás végét (ezalatt éheztetik őket), a magyar hatóságnak vissza kell adnia őket a szerb hatóságnak, a bökkenő csak az, hogy Szerbia nem veszi vissza őket, ebben az esetben viszont valódi menekültügyi eljárást kell indítania a magyar hatóságnak – tehát már nem utasíthatja el újra automatikusan, valóban meg kell nézni, hogy az illető illegális bevándorló vagy menekült.

Ezt akarja elkerülni a magyar hatóság az éheztetéssel, ha ugyanis a menekültek emiatt visszafordulnak Szerbia felé, többször nem adhatnak be menedékkérelmet Magyarországon.

Így bánik most a kormány azokkal a menedékkérőkkel, akik a korábban menedékjogot kapó 1300 menekülthöz hasonlóan „illedelmesen megálltak az országhatárnál, bekopogtattak, odamentek a határátkelőhelyhez, és azt mondták, hogy ők védelemre szorulnak”.

Hogy egyáltalán fény derült a menedékkérőkkel való embertelen bánásmódra, a Helsinki Bizottságnak köszönhető, ugyanis a civil szervezet több ügyfele is a tranzitzónában tartózkodó menekültek közé tartozik, akik végül csak azért kaptak enni, mert a szervezet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol azonnal kötelezték a magyar hatóságot a menedékkérők ellátására.

Élelmet azonban ezután is csak azok kaptak, akiknek a Helsinki segített, maga a hatóság is azt mondta több menedékkérőnek, ha enni akarnak, forduljanak ők is az emberi jogok bíróságához.

Most, két héttel az események kezdete után úgy tűnik, a Helsinki munkája nem volt hiábavaló: mindenki kap élelmet a tranzitzónában.

„Hatalmas siker: végre mindenki kap enni a tranzitzónákban! Két hét után nem marad több ellátatlan menedékkérő, mert az eltökélt és következetes munkánk nyomán a kormány észhez tért. Sokan kérdezik, ugyan mi szükség van a civil jogvédőkre és a Helsinki Bizottságra. Hát éppen ilyenek miatt. Ha a Magyar Helsinki Bizottság nem észleli a problémát és nem fordul a strasbourgi bírósághoz, akkor a saját „migránsellenes mestertervétől” önelégültté vált kormány semmit sem tett volna azért, hogy a helyzet javuljon, és a menedékkérők még ma is éheznének – mégpedig egyre többen. A tettre kész civil és egyházi szervezetek együtt kényszerítették ki, hogy a kormány mégiscsak meghátráljon.”

– írja a civil szervezet Facebook-oldalán.

Bár van ok az örömre, megjegyzik, a veszély nem múlt el, amíg maradnak a jelenlegi embertelen szabályok, újabb lehetőség nyílik a tranzitzónákban lévők sanyargatására.

(Címlapkép: MTI / Ujvári Sándor)