David Nájera, Mexikó magyarországi nagykövete hivatalos állásfoglalásban ítélte el a Magyar Idők július 14-i cikkét, melyben a lap a július 7-től november 4-ig Budapesten látogatható Frida Kahlo-kiállítást kritizálta a mexikói művész politikai nézeteire hivatkozva, írja a Fidelio.
A Magyar Idők Frida Kahlo kommunista és trockista nézeteit hozta fel azt alátámasztandó, hogy a magyar értelmiség egy szelete a kommunizmust állami pénzből próbálja népszerűsíteni. A cikk a „Kinek a kulturális diktatúrája?” című sorozat tizedik része, és nem csak a Kahlo-kiállítással van gondja: a Kassák Múzeum Tanácsköztársaságot „mentegető, történelemhamisító” tárlatára és a szegedi Móra-múzeum azon tervére is kitér, hogy az eredetileg az 1917-es orosz forradalom ötvenedik évfordulójára készült Lenin-szobrot fogadószoborként felállítsák a múzeum épülete elé. A Magyar Idők szerint ezek a példák azt támasztják alá, hogy a baloldali, liberális értelmiség semmiféle elnyomásban nem szenved Magyarországon, épp ellenkezőleg.
Nájera csupán a cikk Kahlóra vonatkozó állításaira koncentrált állásfoglalásában, sajnálatosnak nevezve azokat. A Magyar Idők szerzője szerint
„nem hiszik el, de Budapesten újra előkerült Trockij, ezúttal Frida Kahlo ágyából, aki anno igen mélyreható barátságáról biztosította az ifjú forradalmárt, mindezt Lenin-, Sztálin- és Marx-portrék alatt.”
„Mexikó magyarországi nagykövetsége mélységesen sajnálja, hogy Szakács Árpád július 14-i cikkében a Magyar Idők napilapban, rossz kontextust használt a Magyar Nemzeti Galéria Frida Kahlo kiállításával kapcsolatban, és mindemellett egy olyan kifejezést használt, amely nem csak sértette a világszerte ismert mexikói művész megítélését, hanem sérti a személyiség szabad kibontakozásának jogát is, egy durva szójáték segítségével, amely Kahlo magánéletére és politikai hovatartozására utal” – reagált a cikk állításaira a nagykövet. Továbbá „Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész.
David Najera szerint „Frida Kahlo életét és munkásságát nem lehet megmagyarázni anélkül, hogy figyelembe ne vennék, hogy több mint száz évvel ezelőtt Mexikóban egy forradalom vette kezdetét, és az ország olyan liberális célországgá változott, amely a világ minden tájáról művészeket, írókat, fotósokat és filmkészítőket vonzott magához, egy olyan időszakban, amely Mexikó kulturális újjászületéseként ismert. […]
