Annyira igyekszik megfelelni a kínai kormánynak az Apple, hogy egyes iPhone-ok összeomlottak, ha egy felhasználó megemlítette Tajvant.
Egy tech-biztonsággal foglalkozó szakértő ment utána a dolognak, miután azt találta, egyes Apple-kütyük elsötétülnek, amikor felhasználók valamelyik üzenetküldő szolgáltatásba bepötyögték a „Taiwan” szót, avagy tajvani zászlót ábrázoló emojit küldtek ismerősüknek. Mint kiderült, az Apple operációs rendszereibe olyan parancsokat írtak, amelyek a különböző üzenetküldő szolgáltatásokon (iMessage, Facebook Messenger, WhatsApp) blokkolják a Kínával 70 éve szuverenitási vitában álló szigetországra utaló képes és szöveges üzeneteket, a kódot úgy sikerült megírni, hogy ha valaki megemlítette az országot, a készülékek kikapcsoltak.
A jelenség csak azokon a készülékeken volt megfigyelhető, amelyeken Kínát jelölték meg tartózkodási helyként, vagy kínai nyelvet állítottak be.
A blokkolás mögött a témában író szerzők szerint egyértelműen a két ország közti politikai konfliktus áll. A szigetország a második világháborút követő polgárháború óta áll szuverenitási vitában a Kínai Népköztársasággal. Az ország szárazföldi területén győzedelmeskedő kommunisták elől menekülő kormány 1949 után a szigeten rendezkedett be, és jelenleg is a Kínai Köztársaság nevet viseli. A Kínai Népköztársaság, és nyomására az államok nagy többsége azonban nem ismeri el a szigetállamot függetlenként.
gif forrása: https://objective-see.com
Az Apple által használt kódot elemző szakértő blogposztja után az Apple orvosolta a problémát, de a történet rávilágít arra, milyen messzire megy az Apple annak érdekében, hogy jó pozíciókat szerezzen magának a számára kiemelten fontos kínai piacon. Korábban az is előfordult, hogy a kormány kérésére eltávolították a Kínában elérhető alkalmazások köréből a New York Times appját. De nem az Apple az egyetlen cég, amely a kínai kormány ízlése szerint alakítja szolgáltatásait: 2017-ben a Microsoft távolította el a Skype-ot a Kínában elérhető alkalmazások közül, mert az nem felelt meg a kínai állam által elvárt adatszolgáltatási standardoknak.
Az Apple története persze csak egy újabb példája annak, hogy nagy tech-cégek hogyan igazodnak probléma nélkül kormányok szabadságkorlátozó apparátusaihoz, vagy segítik azokat, ha piacszerző érdekük úgy kívánja.
Korábban írtunk a „szociális kreditrendszer” néven futó kínai kísérletről, amelynek lényege, hogy a tech-cégek által gyűjtött adatok alapján osztályozzák az állampolgárokat, és a jól viselkedő, politikailag megbízható emberek különböző kiváltságokban részesülhetnek, például kedvezményesen kaphatnak hitelt, avagy utazhatnak. De nem kell feltétlenül kelet felé fordulnunk a példáért: a Palantir nevű, adatelemzéssel foglalkozó amerikai cég például a CIA-n és az NSA-n túl a hónapokban a bevándorló kisgyermekek családjuktól való elszakítása miatt az amerikai nyilvánosság középpontjába kerülő Bevándorlási és Határvédelmi Hivatalnak, az ICE-nak szolgáltat adatokat.
