Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ellenzék az alaptörvény-módosításról és a Stop Sorosról: salátatörvény az orbáni Észak-Koreában

Plenáris ülésén ma vitázott az Országgyűlés az Alaptörvény – jogvédő szervezetek (kis spéttel pedig az ellenzéki pártok) által előzetesen lesújtó kritikákkal illetett – hetedik módosításáról, amely három nagy témakört érint: a különbíróságok létrehozását, az illegális bevándorlás elleni küzdelmet és a gyülekezési jog korlátozását. A mai napon került napirendre a Stop Soros törvénycsomag vitája is, amelynek végül nem az eredeti, a választási kampány során megfogalmazott verzióját bocsátotta vitára kormány, és amelyet a civilek, majd szintén valamivel később az ellenzéki pártok élesen bíráltak. A törvényjavaslatról várhatóan jövő héten szavaznak majd.

Mert Soros

Trócsányi László igazságügy-miniszter a menedékjog szigorítása kapcsán a nemzeti szuverenitás fontosságát hangsúlyozva nyitotta az alkotmánymódosításról szóló vitát. Majd arról beszélt: a közigazgatási ügyek speciálisok, mert ezekben a perekben a két fél nincs egy súlycsoportban, a hatóság mindig erősebb, mint az állampolgár, ezért nagyobb bírói aktivitást igényel, hogy ezt az erőfölényt kiegyensúlyozza. Ez teszi indokolttá a másféle képzést és gyakorlatot a közigazgatási bíróságokon működő bírók esetén.

A Fidesz vezérszónoka, Kocsis Máté arról beszélt, hogy a 2016-os kvótanépszavazás és az áprilisi országgyűlési választás után az Országgyűlésnek nyilvánvaló kötelezettségévé vált az alkotmánymódosítás.

A fideszes Hende Csaba a különbíróságok koncepcióját is a Soros-témakörrel támasztotta alá: „Soros György és hálózata befolyást akar szerezni az igazságszolgáltatás felett” – mondta. Hende szerint a Soros-szervezetek „képzésnek álcázzák beszivárgásukat”, és „érzékenyítő tréningeket tartanak”, és ezeken „a migránsok szempontjait hatékonyan képviselik”.


Aradszki András, a KDNP vezérszónoka az egyes törvényeknek a  a „Stop Soros” vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 5-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Aradszki András KDNP-s képviselő a parlamenti felszólalásában gyakorlatilag elismerte, hogy az alaptörvény-módosítás gyülekezési jog korlátozására vonatkozó része konkrét tüntetések miatt született, mert azok politikusokat zavartak. Azt mondta:

„Ismerek olyan politikustársat, akinek a családja hónapokon keresztül képtelen volt normális életet élni, mert az ingatlana közelében rendszeresen tüntettek olyan ügyért, amihez a politikusnak nem volt köze”.

A Stop Sorosról a javaslatot előterjesztő Kontrát Károly azt mondta, hogy sokkal nagyobb védelemre van szüksége Magyarországnak, mert még sokan érkeznek majd, az illegális bevándorlás segítése pedig minősített büntetőjogi eset lenne. A fideszes Kósa Lajos arról beszélt, hogy szerinte az NGO-k és az embercsempészek között egy perverz koalíció jött létre.

Elvesztette Stop Soros-jellegét

A Jobbik részéről Mirkóczki Ádám szóvivő salátatörvénynek nevezte az alaptörvény módosításáról szóló javaslatot, és kétségbe vonta, hogy a kormánynak valóban a legszélesebb konszenzus megteremtése lenne a célja. Gyöngyösi Márton, a párt elnökhelyettese szerint a kormány kézikönyvként használja Orwell 1984-ét. A jobbikos képviselők azt kérték számon a kormányon, hogy bár az eredetileg megfogalmazott Stop Soros vitája már lement a választások előtt, a mostani gyökeresen más. Szerintük  a szavazásra bocsátott Stop Soros „elvesztette Stop Soros-jellegét”. Gyöngyösi úgy fogalmazott, az új Stop Soros nem több egy fércmunkánál, majd azt is hozzátette, hogy a multikulturalizmus problémájával valóban kezdeni kellene valamit, hogy Magyarország ne váljon olyanná, mint más nyugat-európai „elveszett” társadalmak.


Mirkóczki Ádám jobbikos képviselõ felszólal az alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. június 5-én.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője az alaptörvény módosításával kapcsolatban elmondta, a menedékjog szigorítása nem valódi szigorítás, és eddig is ugyanígy megvoltak az eszközök a kormánynak tetsző menekültpolitikára. Ami valódi változás a korábbi szabályozáshoz képest az a gyülekezési jog korlátozása. Az utóbbiról szóló indoklás szerinte túl általános, így pedig felmerül a kérdés, hogy eszerint lakott területen általában tilos lesz-e tüntetni. A bíróságokat érintő változásokról elmondta: a kormány lassan kézi vezérlést szeretne bevezetni az igazságszolgáltatásban. A Stop Sorosról Molnár Zsolt beszélt, az MSZP képviselője úgy fogalmazott, a csomag valójában nem ás, mint egy szimpla Btk.-módosítás, a Fidesz pedig megtévesztette a választóit, amikor átírta az első Stop Sorost.

Falmelléki jogászkodás, Észak-Korea és Lex Helsinki

Keresztes László Lóránt, az LMP új társelnöke a szerint a kormány nem megoldani akar problémákat, hanem kommunikációs kampányt folytat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a menekültválságról világosan kell beszélnie az ellenzéknek is. Demeter Márta a Stop Sorost illetően arra mutatott rá, hogy ha a kormánynak valóban az a célja, hogy felvegye a harcot az illegális migráció ellen – amely ellen egyébként fel is kell –, akkor a mostani egy nagyon gyenge törvénycsomag. Úgy fogalmazott, hogy  „a falmelléki jogászkodásnak semmi haszna nincs”, és a kormány nem teszi meg a valódi lépéseket annak érdekében, hogy a bűnözőket, embercsempészeket elfogják. Ahelyett, hogy a civil szervezetek tapasztalatát és segítő közreműködését igénybe venné, lemond erről a kormány, és inkább kriminalizálja a tevékenységüket.

A párbeszédes Szabó Tímea a közigazgatási bíróságok problémájáról azt mondta: a kormány nem tudta megindokolni, miért kell ezt felállítani. Szabó szerint ez lényegében az Orbán által március 15-én belengetett elégtétel: a Kúrián áll bosszút így a kormány, és „Orbán Viktor Észak-Koreát akar csinálni Magyarországból.”. A Stop Sorosra Szabó Tímea is hazug szabályozásként hivatkozott, amely nem több szemfényvesztésnél: szívtelen javaslat, amely a legális segítségnyújtást büntetné. Szerinte a Stop Soros nem más, mint egy Lex Helsinki Bizottság, valamint arra is rámutatott, és hogy a magyar kormány 2015-ben maga is buszoztatta a menekülteket, így felmerül a kérdés, hogy ők is szervezett segítségnyújtást követtek-e el.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője felszólal az alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 5-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Arató Gergely, a DK vezérszónoka arra figyelmeztetett, hogy a Fideszt akkor még nem izgatta a magánélet nyugalma, amikor Gyurcsány Ferenc háza elé szervezett tüntetést. A közigazgatási bíróságokról elmondta, a DK szerint a Fidesz házi bíróságai lesznek ezek. A jogszabály indoklását kötelező figyelembe vennie a bíróságoknak, és ez is csak gúzsba köti majd őket, a hatalomnak nem tetsző ítéletek esetén pedig erre mutogathat majd vissza a kormány. A Stop Soros kapcsán Vadai Ágnes arra mutatott rá, hogy közös európai megoldás szükséges a migráció kérdésében, a közös afrikai-EU-s nyilatkozat elfogadása pedig jó eszköz lett volna, de a magyar kormány megvétózta, mert abban érdekelt, hogy fennmaradjon a rendezetlen migrációs helyzet.

Olvass tovább!