Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Cseh miniszterelnök: „Lezárt ügy” a beneši dekrétumok kérdése

„Lezárt ügynek nevezte” Andrej Babiš cseh miniszterelnök az Edvard Beneš  egykori cseh kormányfő által 1945-ben meghirdetett ún. Beneš-dekrétumok ügyét. Ezt a kormányfő több kérdésre és interpellációra válaszolva jelentette ki tegnap a prágai alsóházban.

Babiš képviselők kérdéseire válaszolva azt is hozzátette, szó nincsen róla, hogy a nemrég Augsburgban konferenciázó, egykor csehszlovákiai szudétanémetek „bajtársi szövetsége” bármikor is cseh területen tarthassa meg éves találkozóját.

Bernd Posselt, a szudétanémet „bajtársi szövetség” elnöke ugyanis pontosan ilyen ígéreteket tett hallgatóságának a kongresszuson. Rá reagálva Babiš most kijelentette,

 „Nem venném ezt olyan komolyan. Egy ilyen tanácskozást nálunk nem lehet megszervezni valamelyik cseh város jóváhagyásával, s kételkedem, hogy akadna ilyen.”

A szudétavidéki kitelepítettek augsburgi találkozóján Stephan Mayer német szövetségi külügyi államtitkár támadta Prágát, és azt állította, a Beneš-dekrétumoknak „nincs helyük a mai Európában.”

A kijelentés és olyan információk alapján, hogy a következő találkozót Brnoban, Morvaországban szerveznék meg a németek, Jiří Valenta, a manapság kemény nacionalista cseh kommunista utódpárt plzeňi képviselője aziránt érdeklődött, ezek után lehetségesnek tartja-e a kormányfő, hogy a németek „ismét pénzbeli kártérítést követelnek majd” a dekrétumokért.

Babiš ezt válaszában határozottan kizárta:

„Semmi ilyesmi nem fog megtörténni, számunkra ez egyszer és mindenkorra lezárt ügy.”

Arra utalt ezzel, hogy nem akadna olyan cseh városi önkormányzat a nyugati, volt német-lakta területeken, amelyik felvállalná annak ódiumát, hogy a szudétanémetek hivatalos rendezvényét beengedje.

Az 1945-ben  az egykori Csehszlovákia területén élő magyar és német megszállók második világháborús bűneit kollektíven az ország német és magyar lakosságára hárították, és az ezt követő állami erőszak, atrocitások 15-30 ezer német és jó pár ezer magyar halálával végződtek a következő évben.

A politika egyik fontos kimenete a gyakorlatilag etnikai tisztogatással is felérő német-csehszlovák 1946-os és a magyar – csehszlovák 1947-48-as „lakosságcsere-program”, amelyek az észak-felvidéki magyar és a magyarországi szlovák szórvány gyakorlati eltűnésével, beolvadásával végződtek.

A program során összesen 23 ezer felvidéki magyar, tehát hozzávetőleg 100.000-en kényszerültek otthonuk hátrahagyására és Magyarországra menekülésre.

A Beneš-dekrétumokért eddig egyetlen csehszlovák, cseh vagy szlovák kormány sem vállalt egyértelmű történelmi felelősséget.

Egy 1998-as közös német-cseh nyilatkozat ugyan leszögezi a kitelepítéseket övező cseh állami atrocitásokat, de hangsúlyozza, hogy azok a náci német megszállás egyenes következményei. A nyilatkozat keretében a német kormány lemondott az üggyel kapcsolatos bárminemű anyagi kompenzáció igényéről.

Petr Nečas volt jobboldali miniszterelnök egy 2013-as beszédben már kifejezte sajnálkozását az 1945-46-os erőszak miatt, de ezt a politikai vonalat Csehországban csupán a jobboldal vitte, a 2015-ös menekültválságban megerősödő nacionalista-zemani szociáldemokrata irányzatot követi Babiš ANO pártja is, amely mindig is igen komolyan vette a kollektív második világháborús bűnösség elvét.

A magyar kormánynak Orbán Viktor 2002 tavaszi nyilatkozata óta deklarált célja a Beneš-dekrétumok eltörlése, amit mind a szlovák, mind a cseh tárgyalófelekkel folytatott rendszeres egyeztetések alkalmával felhoznak. Annak ellenére, hogy a – névleg ugyancsak baloldali Smer élén sokáig kormányzó – Robert Fico, volt szlovák miniszterelnök többször leszögezte, nem adják fel a dekrétumok elvi helyességét. Legutóbb tavaly nyáron Potápi Árpád akkori nemzetpolitikai államtitkár is kifejezte, kormánya nem hajlandó lemondani a szerintük kollektív bűnösség elvén alapuló dekrétumok eltörléséről.

(MTI // Címoldali kép: Wikipédia)
Olvass tovább!