Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A németek után a britek is megpróbálják megregulázni a Facebookot

Ez a cikk több mint 6 éves.

Újabb kísérlet látszik kibontakozni a nagy elérésű közösségi oldalak és techóriások megregulázására: ezúttal az Egyesült Királyság próbálja kötelező törvényi szabályozás alá gyűrni tartalmi kérdésekben a Google-t, a Facebookot és a Twittert.

Több milliárd fontig terjedő pénzbüntetésekkel sújtaná ugyanis a brit kormány azokat a globális közösségi médiaportálokat, amelyek nem akadályozzák meg illegális – például zaklató, fenyegető, vagy terrorcselekményre buzdító – tartalmak megjelenítését felületeiken.

Matt Hancock, a digitális, kulturális, média- és sportügyekért felelős brit minisztérium vezetője a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva elmondta: a kormány ősszel terjeszti a parlament elé az erről szóló törvénytervezetet, amely jogilag kötelező erejű magatartási normákat ír elő a legnagyobb közösségi médiacégek, köztük a Facebook, a Google és Twitter számára.

Matt Hancock még klímaügyi miniszterként 2015-ben. Forrás: Flickr

Hancock szerint a törvénytervezet alapján a Facebook abban az esetben is súlyos pénzbírsággal számolhat, ha lehetővé teszi 13 évnél fiatalabb brit felhasználóknak saját Facebook-profiljuk regisztrálását.

A szakminiszter az interjúban elmondta: a célok között szerepel a közösségi portálok kötelező beszámoltatása is arról, hogy milyen technikai lépéseket terveznek az olyan illegális tartalmak azonosítására és eltávolítására, mint gyermekek bántalmazásának képi ábrázolása, terrorcselekmények végrehajtásához útmutatást nyújtó videók, vagy halálos fenyegetéseket tartalmazó üzenetek.

Hancock szerint az együttműködést a törvényi kötelem ellenére is megtagadó közösségi médiacégek büntetési tételeit az adatvédelmi előírások megsértéséért kiszabható bírságokhoz hasonló módon állapítanák meg. Az erről szóló törvény az érintett cégek globális forgalmának 4 százalékáig terjedő pénzbüntetést tesz lehetővé, és ez a legnagyobb közösségi médiacégek esetében fontmilliárdokra rúgó bírságokat jelentene.

Nemrégiben Amber Rudd volt brit belügyminiszter is arra szólította fel a globális közösségi felületeket üzemeltető internetes vállalatokat – szintén közvetlenül nevesítve közülük a Facebookot, a Twittert és a Google-t -, hogy sürgősen fejlesszenek ki olyan technológiai megoldásokat, amelyek megtisztítják felületeiket a terrorista, radikalizáló tartalmaktól.

Rudd – aki azóta egy rasszista ízű, bevándorlásügyi belpolitikai botrány miatt távozott tisztségéről – nem sokkal lemondása előtt bejelentette: a brit kormány szigorítási tervei szerint a jövőben súlyos, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek minősülne az online felületeken megjelenő terrorista tartalmak puszta megtekintése is.

Hogy a brit kormány szabályozási törekvései valójában mennyire tekinthetők ambiciózusnak, azt a hasonló német próbálkozás, a Netzwerkdurchsetzungsgesetz (röviden NetzDG) esete is mutatja, amelyről itt írtunk részletesebben. A német törvényt – amely lényegében arról szól, hogy nyilvánvaló törvénysértés vagy álhírterjesztés miatt jelentett tartalmakat az üzemeltetőnek 24 órán belül el kell távolítania – már türelmi időszakában, és rögtön 2018 januári élesedése után is rengeteg kritika érte, és több német szövetségi parlamenti frakció is azonnal a felülvizsgálatát követelte.

Matt Hancock nyilatkozata alapján ugyanakkor az angol tervezet – noha nem a némethez hasonló, közvetlen tartalomkontrollról szól – ugyanabba az utcába látszik besétálni, amelybe a NetzDG is betévedt: mivel a felelősséget az angol törvény is a közösségi oldalak nyakába varrná, könnyen kiteszi magát ugyanis annak az ellenérvnek, amely szerint a szabályozás privatizálja az oldalak üzemeltetőinek az ítélkezés jogát, ezzel együtt pedig szükségszerűen cenzúrára is ösztönzi őket.

(Sunday Times, MTI)