Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kompetenciamérés 2017: nagy a szakadék a diákok között

Nyilvánosságra hozták a 2017-es kompetenciamérés eredményeit, melyek szerint nem romlott, de nem is javult a diákok teljesítménye. A felmérés minden évben a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematika és szövegértési kompetenciáját vizsgálja.

A tavalyi eredmények átlagpontszáma ugyan nem mutat kirívóan rosszabb vagy jobb teljesítményt,

az tisztán látszik, hogy még mindig nagy a különbség a falusi és fővárosi iskolák, a szakközépiskolák és gimnáziumok, illetve a hat-és nyolc évfolyamos gimnáziumok és az általános iskolák tanulói között.

A területi különbségeket települések, megyék és régiók szerint vizsgálták. A legrosszabb eredményeket az észak-magyarországi és az észak-alföldi diákok, illetve a községekben élők produkálták, a legmagasabb pontszámot pedig a budapesti diákok szerezték. Az Oktatási Hivatal (OH) szerint  ez azzal magyarázható, hogy

“a településtípusok eltérő szociális-gazdasági összetétele és a szelekció miatt bizonyos képzési formák, településtípusok tanulói eleve más képességekkel, előzetes tudással és motivációval rendelkeznek.”

Ehhez adódik még hozzá az úgynevezett családi háttér-index, ami szintén azt igazolja, hogy minél előnyösebb családi háttérrel rendelkezik egy diák, átlagosan annál jobb eredményeket képes elérni.

Az iskolatípusok még nagyobb szakadékot mutatnak diák és diák között: a hat- és nyolc évfolyamos gimnáiumok tanulói 160-175 ponttal jobb átlageredményt értek el, mint az általános iskolában tanuló kortársaik, ez az előny pedig a tizedik évfolyamban is meghatározó, ők ugyanis jobb eredményeket értek el a négyosztályos gimnáziumok tanulóinál is – a szakközépiskolákról nem is beszélve. Az OH szerint azért ilyen szembetűnő a különbség, mert a hat-és nyolcosztályos gimnáziumokba komoly rostán keresztül juthatnak be a tanulók.

A szakközépiskolákban a legrosszabb a helyzet. Miután az állam átalakította a szakképzést, a szakképző intézményekben nagyon alacsony lett a közismereti órák száma:

a szakközépiskolában tanuló kilencedikeseknek magyarból, matematikából és társadalomismeretből mindössze heti 2-2 órájuk van, a tizedikesek pedig már csak heti egy órában tanulnak magyart és matematikát.

Az eredményekből még valami kiderült: a hatodik és a nyolcadik évfolyam közötti években a diákok matematikai készségei jobban fejlődnek, mint a szövegértésük, ez a fejlődés viszont lelassul a nyolcadik és a tizedik évfolyam között. A feladatsor azt próbálja kidertíeni, képesek-e a diákok a gyakorlatban is használni az órán tanultakat (például ki tudják-e számolni, hány liter festék kell a szobájuk kifestéséhez, vagy mérlegelni tudják-e, melyik bank ajánlata a kedvezőbb).

Mint kiderült, pontosan itt kezdődnek a problémák. Az Oktatási Hivatal is belátja, “a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikaoktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez”.

(Forrás: eduline.hu, oktatas.hu)

Olvass tovább!