Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kevés bevándorlót ismerünk, de nem is nagyon akarunk többet

2017 októberében készített felmérést az Európai Bizottság az unión belüli migrációval kapcsolatos attitűdökről, a most nyilvánosságra hozott eredményekből pedig kiderül, mit is gondolnak a magyarok a bevándorlásról, és az hogyan különbözik az EU többi tagországától.

A kutatás értelemszerűen az EU-n kívülről érkező migrációt vizsgálta, és arra jutott, hogy a legtöbb tagország állampolgárai jóval felülértékelik, valójában mennyi bevándorló él az országukban. Az Eurostat adatai szerint a 28 tagállam lakosságának 7,2 százalékát teszik ki az unión kívülről érkező bevándorlók, ám a megkérdezettek átlagos 16,7 százalékra tippelték a migránsok arányát.

A kelet-európai tagállamokban a legalacsonyabb a migráció mértéke, hazánk lakosságának például csupán 2 százalékát teszik ki a bevándorlók. A magyar válaszadók ezzel szemben átlagos 8,8 százalékra tippelték hazai arányukat.

Ugyancsak összeurópai trend, hogy a válaszadók többsége úgy véli, nem eléggé tájékozott a kérdésben.

A több mint 28 ezer részvevő 61 százaléka nyilatkozott így, a magyar válaszadók esetében ugyanez az arány elérte a 66 százalékot.

A felmérés azt is megállapítja, hogy minél kevesebb bevándorló él egy országban, annál kevesebbszer fordul elő, hogy az emberek rendszeres kapcsolatba kerüljenek velük – ami alapvetően nem túl nagy felfedezés, minél kevesebb tű van egy szénakazalban, annál nehezebb tűt találni. Magyarországon, Romániában és Bulgáriában, ahol a legalacsonyabb a bevándorlók száma, csupán tízből egy ember tart fenn napi kapcsolatot bevándorlókkal.

Ugyanez igaz a bárátok, családtagok kérdésére.

A magyarok csupán 14 százaléka rendelkezik migrációs hátterű baráttal vagy családtaggal, az uniós átlag ennél értelemszerűen magasabb: 40 százalék.

A regionális különbségek tovább éleződnek, amikor értékállításokat kell a megkérdezetteknek tenniük. Arra a kérdésre, hogy mennyire éreznék kényelmesnek, hogy kapcsolatba kelljen lépniük bevándorlókkal, a magyarok és a bolgárok mutatkoztak a leginkább elutasítónak: előbbiek 17, utóbbiak 15 százaléka lenne rendben ilyen interakcióval. A spektrum másik végén Spanyolország, Svédország, Írország, Hollandia és Portugália állnak, itt tízből nyolc embernek nem lenne problémája bevándorlókkal érintkezni.

Hasonló különbségek tapasztalhatók a bevándorlás hatásainak megítélésében. Miközben az EU-s polgárok 38 százaléka tekint inkább problémaként a bevándorlásra, a magyarok között 63 százalék vélekedik így. Az integrációt a 28 tagállam polgárainak 54 százaléka tekinti sikeresnek, 40 százalékuk pedig sikertelennek. Magyarországon az arányok épp fordítva vannak: 53 százalék gondolja sikertelennek az integrációt, és csak 37 százalék sikeresnek.

Durva leegyszerűsítés lenne azonban egy kelet-nyugat szembeállítást belelátni a számokba.

Mind Nyugat-Európán, mind Kelet-Európán belül elég nagy különbségek tapasztalhatók. Miközben Írországban, Spanyolországban, Portugáliában, vagy Nagy-Britanniában az emberek több mint kétharmada optimistán tekint a beilleszkedés lehetőségeire, Franciaországban, Svédországban vagy épp Olaszországban az emberek kevesebb mint fele osztja ezt a véleményt.

Ugyanez igaz Kelet-Európára is: a szlovénok 69 és a csehek 58 százaléka gondolja sikeresnek a bevándorlók beilleszkedését, és ezzel ez EU-s átlag fölött vannak, ehhez képest Magyarország, Bulgária és a balti államok a spektrum másik végén helyezkednek el.

A teljes kutatást itt, a Magyarországra vonatkozó adatok pedig itt érhetők el.

Olvass tovább!