Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A taktikai szavazás lett a rendszerváltás utáni magyar politika egyik legnagyobb mozgalma

Ez a cikk több mint 6 éves.

Számos civilekből álló csoport és alulról szerveződő mozgalom is szerveződött az elmúlt hónapokban arra, hogy taktikai szavazásra buzdítsa a kormányváltást akaró szavazókat. Bár az április 8-i választások végül nem kormányváltást, hanem újabb fideszes kétharmadot hoztak, ám úgy tűnik, a legesélyesebb egyéni jelöltre történő átszavazás rengeteg választópolgárt megmozgatott, és megakadályozta, hogy még nagyobbat nyerjen a Fidesz.

Persze a kétharmad fényében a „még nagyobbat nyerés” nem föltétlenül értelmezhető, ám ettől függetlenül nem mehetünk el amellett, hogy

a taktikai szavazási mozgalom igenis valós hatást gyakorolt a választási eredményekre.

Jó eséllyel a taktikai szavazás lett a rendszerváltás utáni magyar politika egyik legtöbb embert megmozgató kezdeményezése.

Az Indexen Kmetty Zoltán szociológus úgy számolt, az összes ellenzéki párt szimpatizánsai között sok olyant találunk, aki egyéniben átszavazott a legesélyesebb ellenzéki jelöltre.

Leginkább a Momentum és az LMP szavazói, legkevésbé pedig a Jobbiké jártak el így, de utóbbiak esetében is tömeges átszavazásokról beszélhetünk.

Kmetty úgy számol, a Jobbiknál a 106 OEVK-ból 26 olyan van, ahol a párt egyéni jelöltje 15 százalékkal kevesebb szavazatot kapott, mint a párt listája. Budapesten a Jobbik szavazóinak átlagosan 28 százaléka átszavazott az esélyesebb ellenzéki jelöltre.

Az MSZP/DK esetében 51 olyan EVK volt, ahol az egyéni jelöltek legalább 15 százalékkal kevesebbet kaptak, mint a listán mért együttes arány. Az 51 „átszavazós EVK-ban” átlagosan 40%-ban szavaztak át az MSZP-P/DK szavazói – véli a szociológus.

Még magasabb átszavazási arányt találunk az LMP és a Momentum szavazói bázisában. Az LMP esetében 84 olyan EVK volt, ahol a listás szavazóinak több mint 15 százaléka más egyéni jelöltre voksolt, ezekben az EVK-ban átlagosan 40 százalék volt a különbség az egyéni és listás szavazatok között. A Momentumnál 77 választókerületben történt ugyanez, ezekben az átlagos átszavazás 43 százalék volt.

Kmetty részletes, választókerületekre bontott elemzését itt olvashatjátok.

Összességében tehát a szociológus úgy számol, hogy a 106-ból 77 választókerületben volt legalább 15 százalékos átszavazás a Jobbiktól a baloldalra, vagy fordítva.

Ezek nélkül az átszavazások nélkül a Fidesz a 134 mandátuma helyett akár 150-es is megszerezhetett volna.

Abban az értelemben tehát nem tekinthetőek sikeresnek a taktikai szavazásra mozgósító csoportok, hogy kormányváltást hoztak volna, de kétségtelen, hogy hatalmas számú választót sikerült elérniük. Az átszavazások nélkül pedig a Fidesz még a jelenleginél is elsöprőbb győzelmet arathatott volna.