Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Index: izraeli hírszerzőcég próbálta besározni a magyar jogvédő civileket

Március végén hozta nyilvánosságra a Migration Aid vezetője, Siewert András, hogy a jogvédő szervezetet tavaly év végén egy titokzatos férfi kereste meg, aki személyes találkozóra invitálta Siewertéket Bécsbe, ahol illegális tevékenységre próbálta őket rábírni. Most az Index közölt újabb részleteket az ügyről, amikből kiderül, hogy

a Migration Aid-en kívül például a TASZ-t és a Helsinki Bizottságot is megkörnyékezték hasonló módon, és úgy tűnik, hogy egy illegális titkosszolgálati módszereket alkalmazó izraeli privát biztonsági cég áll a háttérben.

A Migration Aid-et 2017. december 19-én kereste meg egy Grigorij Alekszandrov néven bemutatkozó férfi, aki állítása szerint egy brit cég, a Smart InnoTech vezérigazgatója volt. Egy olyan adatbázist szeretett volna migrációs szakértők segítségével létrehozni, amely a menekültek azonosítását tette volna lehetővé. Siewerték azonnal gyanút fogtak, mivel a Smart InnoTech-hez csak egy sebtében összedobott honlapot találtak, de az angol cégnyilvántartásban már nem szerepelt a cég.

A január 9-i bécsi találkozóra emiatt felkészülten mentek el, hangfelvételt készítettek a helyszínen és előzőleg tájékoztatták az Alkotmányvédelmi Hivatalt az ügyről. Az AH titkosszolgálati feladatokat is végez, többek közt kötelessége felderíteni a migrációval kapcsolatos nemzetbiztonsági kockázatokat és elhárítani az idegen titkosszolgálatok magyarországi akcióit. A Migration Aid január 3-án fordult az AH-hoz, az erről készült jegyzőkönyvet az Index nyilvánosságra hozta.

A bécsi találkozóra Alekszandrov egy kolléganőjével érkezett, Siewert pedig tolmáccsal. A beszélgetést Alekszandrov azonnal afelé próbálta terelni, hogy kiderüljön, a Migration Aid hajlandó-e illegális tevékenységet végezve adatbázist létrehozni a menekültekről, hogy van-e kapcsolatuk politikai pártokkal vagy Soros Györggyel, és arra is próbálta őket rábeszélni, hogy tartsanak demonstrációkat.

A találkozóról készült hangfelvétel részletét az Index idézi:

Alexandrov: Soros milyen kapcsolatban áll Önökkel?

Siewert: A szervezetünkkel? Nincs kapcsolatunk Sorossal vagy Soros szervezeteivel, de azt mondják, hogy van.

Alexandrov: Hogy?

Siewert: Azt mondják, hogy van kapcsolatunk vele.

Alexandrov: Azt mondják, de valójában nincs. Értem.”

Végül egy második találkozót is megszerveztek február 12-re, amin szintén hasonló témák mentén zajlott a beszélgetés. Alekszandrovék a második találkozó után felszívódtak.

Végül annak ellenére, hogy a Migration Aid igyekezett körültekintően eljárni az ügyben, végül az egész sztorit a Magyar Idők, személy szerint Bayer Zsolt „robbantotta” Pénzügyi érdek a humanizmus mögött címmel, miután az izraeli kormánypárthoz köthető Jerusalem Post cikket közölt a témában, megvágott hangfelvételekkel alátámasztva. A Jerusalem Post cikke egyébként nem Siewert találkozóját járta körbe, hanem az Európai Szövetség a Szabadságjogokért (Civil Liberties Union for Europe, CLUE) európai jogvédő szervezet vezetőjének, Dénes Balázsnak hasonló beszélgetését. Az izraeli lap azt állította, hogy Dénes a németekkel összefogva lobbizik a magyar kormány ellen.

A Migration Aid-en és a CLUE-n kívül az Index cikke szerint a TASZ-t és a Helsinki Bizottságot is érték hasonló megkeresések, valamint Tracie Ahernt, aki Soros György pénzügyi alapjának, a Soros Fund Managementnek volt a pénzügyi vezetője 2008 és 2016 között.

Alekszandrovnak és kolléganőjének (akik egyébként különböző álneveken mutatkoztak be a különböző tárgyalópartnereiknek) az Index értesülései szerint – annak ellenére, hogy Bayer a cikkében egy beépített oknyomozó újságíróra hivatkozik, mint informátorra – nincs közük az újságíráshoz.

Egy izraeli hátterű privát biztonsági céghez köthetők, amely titkosszolgálati munkát is végez. A cég 2017 elején indított összehangolt akciót különböző civil szervezetekhez köthető emberek ellen, amelyet március 15-vel, a Jerusalem Post cikkével zártak.

Az, hogy kik rendelték meg az akciót, még nem derült ki. De hogy kik profitáltak leginkább belőle, nem kérdés: az akció hibátlanul beépült a magyar kormány civil- és Soros-ellenes kampányába, ebből bontakozhatott ki a „2000 magyarországi Soros-zsoldos” tematika is, amelyet Orbán húsvétkor lengetett be a Kossuth rádióban. Az ügy pontosabb felderítése és megvitatása egyértelműen a nemzetbiztonsági bizottság hatókörébe tartozna, a kérdés csupán az, hogy vajon Németh Szilárd képes-e elegendő ideig egy légtérben tartózkodni Szél Bernadettel ahhoz, hogy valóban történjen is valami előrelépés.

Olvass tovább!