Megfogadtam pár héttel ezelőtt, hogy a magyarországi választási hadjárat hátralévő ideje alatt nem írok politikai újságcikket: aki látja, hogy micsoda undor ez az egész, annak nem kell megmagyaráznom, miért. Ráadásul már bőven elmondtam a (rossz) véleményemet Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök politikájáról itt és itt, evvel beérhetném. (Kérem a nyájas olvasót, fussa át ezt a két korábbi írásomat.)
De itt azért mégis alapkérdésekről van szó, ráadásul a szülővárosom, Kolozsvár az ürügy. Úgyhogy kénytelen vagyok megszegni a fogadalmamat.
Gyurcsány Ferenc primitív választási reklámvideót tett közzé a Facebook-oldalán, erről a 444.hu szívességéből értesültem. Ezen a fölvételen a havas Főtéren eltakart arcú kolozsvári magyarok Orbán Viktort és pártját dicsérik, s elmondják, hogy rá akarnak szavazni. Az interjúkat (?) baljós zene „festi alá”. Mondanivaló: mivel az „illetéktelen” erdélyi magyarok Orbánra fognak szavazni, menjen el minden magyarországi ellenzéki is április 8-án, és válassza Gyurcsányt meg a Demokratikus Koalíció nevű pártját.
Ebből a visszataszító epizódból is kitetszik, hogy miért annyira elviselhetetlen a jelenlegi magyarországi választási hacacáré minden épelméjű embernek, irányzatoktól függetlenül.
Gyurcsány pártja markánsan és eltökélten jobboldali párt a szó legpocsékabb értelmében: jobboldali a népellenes gazdaságpolitikájában, és jobboldali az etnicista elkötelezettségében.
Ugyanis az erkölcsi szempontból egyremegy, hogy valaki szíriai és afganisztáni menekültekkel szemben idegengyűlölő-e, vagy erdélyi, partiumi, bánsági, bácskai, torontáli magyarokkal szemben-e az, hogy migránsozik-e avagy ukránozik. Neki a trianoni utódállamokban élő magyar nemzetiségű magyar kettős állampolgárok idegenek, gyűlölete tehát idegengyűlölet.
Persze nem őszinte, nem gyűlöli ő az erdélyi magyarokat, fütyül rájuk, neki teljesen mindegy, élnek-e, halnak-e. Csak ő nyerjen.
A helyzet azért is kibírhatatlan, mert kibírhatatlan a konformizmus. Ha valaki ellenzi a menekültek elleni példátlan, rasszista uszítást, azonnal leugatja a közvéleménynek az az abszolút többsége – ez magában foglalja az összes ellenzéki párt híveit is – , amely fajtiszta Magyarországot kíván, arabmentes övezetet. Millió komment és poszt fogja lehülyézni, trágár és idióta rágalmakkal illetni. (Máskülönben egyik ellenzéki párt se akarja lebontani a fajvédő kerítést, valamennyi ünnepélyes, nyilvános ígéretet tett, hogy megtartja. Ezért a Fidesz-KDNP választási kampánya tárgytalan, oktalan, céltalan.)
Ugyanígy: ha valaki nem kifogásolja a kettős állampolgárok területen kívüli szavazati jogát (lásd följebb idézett cikkemet, valamint a hozzá hasonló érvrendszerű, bár szelídebb Czika Tihamér-írást), akkor ugyanígy fogják pocskondiázni a kommentelők, topikolók, posztolók, csivitelők, levlistázók és a hírfolyamba fulladtak, mert a külmagyarok szavazati jogát is utálja a többség, beleértve a kormánypártok szavazóit is: minden „másfajta” ember jogait ellenzik, minden jogkiterjesztést elleneznek, minden jogkorlátozást támogatnak. Ezek a kirekesztő húzások beleférnek az UNESCO nyilatkozata és a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 10. sz. ajánlása szerint meghatározott „RASSZIZMUS” fogalmába.
Hiába egyaránt magyarok a Gyurcsány által bizonyos jogokra méltatlannak ítélt csoporthoz tartozók és kirekesztésük magyarországi (többségben lévő) hívei – köztük Gyurcsány – , az uszító kampányvideó logikája az etnikai-faji-kulturális (ezek nem azonos tulajdonságok, de közel állnak egymáshoz) megkülönböztetés, hátrányos diszkrimináció logikája. Arabmentes övezet. Cigánymentes övezet. Székelymentes övezet.
Ráadásul „az ellenzéki egység” ismeretes kényszere (más néven: elvtelen összetartás) arra bír rá sokakat, hogy konformista öncenzúrát gyakoroljanak; a Jobbik ellen írott cikkeim is közfölháborodást keltettek – és bizonyos médiákból való kiszorulásomat eredményezték…
Ez sajnos következik a képviseleti „demokrácia”, a parlamentarizmus természetéből (erről a Mércén többször írtam, például itt, ugyanerről másképpen ugyanott Kapelner Zsolt). Különösen akkor, ha a pártoknak kevés tagjuk van, és politikájukba kívülről alig szólhat bele valaki.
Így jöhet létre az az abszurd helyzet, amelyben az egymás ellen farkas- és szamárordítással küzdő, egymást börtönbe és bitóra küldözgető felek az alapkérdésekben, különösen az úgynevezett „migránskérdésben” (de a kettős állampolgárok szavazati jogának tekintetében is) egyetértenek – olyannyira, hogy fenevadakként esnek neki annak, aki a küzdők közötti fundamentális egyetértést okvetetlenkedő humanizmusával megbontani merészeli.
Mit mond nekünk az uszító kampányvideó?
Azt, hogy a kolozsvári Főtéren ostoba, bárdolatlan vidékiek (pont a kolozsvári Főtéren, de hagyjuk…) – mert Orbán Viktor hívei ugyebár csak ostoba, bárdolatlan vidékiek lehetnek – groteszkül eltorzított hangon dicsérik bálványukat, a magyar állam és nemzet vezetőjét, érezhetően tájszólásos színezetű kiejtéssel („külföldiek”). A magyar politikai vitában való részvételre érdemtelen, jogbitorló, arctalan senkiháziak – állítja a Gyurcsány-videó – megtestesítik a kormánypárti választókat, akik (ergo) érdemtelenek a vitára. Joguk nincs hozzá, de belepofáznak. Az ilyenek aztán a pesti utcán lerántják a civilizált nőkről a bugyit, ellopják a pénztárcájukat, és azt kiabálják, hogy „Allahu akbár”, illetve azt, hogy „Csaba királyfi”.
És szemetelnek.
És bevándorolnak, és azonnal szociális segélyért (SEGÍLYÉRT) folyamodnak. Bécsban is rengeteg román van, személyesen tapasztaltam. (Nemcsak Lázár János keresi föl azt a gyönyörű régi várost.) Veszélyes az ilyen. Ott hegedült egyikük a Donaukanal fölötti gyaloghídon a havas télben, mezőségi dallamokat, nagyon szépen; álnokul kivívta a részvétemet, rendszeresen adtam neki 1 vagy 2 eurót. Ilyenek akarnak szavazni.
A kolozsvári Főtér a barokk palotákkal és a gótikus székesegyházzal mit jelképez? A büdös parasztot jelképezi a videó készítőjének és megrendelőjének. Annak a kifinomult, kulturált, magyar megrendelőnek.
Azt hiszem, fájdalmasan téves döntés Orbánt támogatni. De ebben az esetben erkölcsi érzületem szilárdan a meggyalázott, történetesen Orbán-szavazó honfi- és embertárs mellett van. Nem az ellenzéki Gyurcsány mellett. Ha egyáltalán szavazok valakire, biztosan nem Orbánra fogok. De hogy Gyurcsányra se, az is biztos.
Azt mondja csakhamar az ellenzéki posztoló-kommentelő, hogy ez most nem számít. Hogy az ördöggel is össze kell fogni, satöbbi. Még a kolozsváriak is tegyék félre lokális-regionális (azaz lenézett) érzékenységüket. Nincs alternatíva. No de ha nincs alternatíva, akkor nincs választás. Akkor kutyakomédia az egész.
Hát épp ezt mondom.
Sőt, azt mondom: egész Európában – és másutt is a fél világon – ugyanez történik. Idegennek vagy alacsonyrendűnek kinevezett embercsoportok ellen folyik a hősi küzdelem. (Meg Kolozsvárt az abortusz joga ellen – a Főtéren! – , Horvátországban a nőket és gyerekeket sebző családi erőszakot tilalmazó Isztambuli Egyezmény becikkelyezése ellen.) Magyarországon már a „proli” szót is úgy használják ismét, mint az úri rendszerben szokták volt. Nekem ez a szó kedves. Nem gúnyos. Rendes világban a prolikért van minden. Hogy megérti az ember ma Bartókot, hogy kihívóan parasztdaloknak nevezte… a parasztdalokat.
És most tessék nyugodtan szitkozódni.
