Az osztrák környezetvédelmi minisztérium bejelentette, Ausztria megtámadja Paks 2-t az Európai Bíróságon, amit az osztrák fenntarthatósági miniszter szóvivője e szavakkal kommentált:

„Számunkra az atomenergia nem az energiaellátás fenntartható formája, és nem is az éghajlatváltozásra adott válasz.”

Az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint az Európai Bizottság rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, hogy jóváhagyja a paksi atomerőmű bővítéshez nyújtandó támogatást.

A Miniszterelnökség által kiadott közlemény szerint

„nem meglepő, hogy a közismerten több évtizede antinukleáris álláspontot képviselő osztrák állam elvi, politikai alapon vitatja az Európai Bizottság határozatát.”

Ennek ellenére Szijjártó Péter kijelentette, Paks 2 két új blokkjának építését az ütemtervnek és a meghatározott határidőknek megfelelően februárban megkezdik, az osztrák kereset nem bír halasztó hatállyal, a munkálatok zavartalanul folyhatnak.

Az osztrák bejelentésnél is nagyobb hatással lehet Magyarországra és a többi uniós tagállamra az Európai Parlament (EP) január 18-i ülésén elfogadott energetikai tervezet.

A javaslat szerint az EP támogatja, hogy az EU-nak 2050-ig el kell érnie a nettó nullás karbonkibocsátási szintet.

Ez nem azt jelenti, hogy az EU-ban nem engednének több szén-dioxidot a levegőbe, viszont a radikálisan korlátozott mennyiségű kibocsátás ellenére is felszabaduló károsanyag-mennyiséget ki kell váltani valamilyen környezetbarát megoldással.

Ha úgy tűnne, a 2050-es határidő túl messze van, az EP meghatározott egy 2030-as időpontot is, ami segíti az átmenetet. Az új energiauniós javaslatcsomag szigorú, de rugalmas határidőt szab a tagországoknak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzések eléréséhez.

Eszerint az EU-ban 2030-ig kötelezővé válik a legalább 35 százalékos megújuló energiaforrás biztosítása, valamint az ugyanilyen mértékű energiahatékonyság javítása is, amiből maximum 10 százalékot engednének.

A tagállamok közül jelenleg Magyarországé az egyik legalacsonyabb vállalás a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatban. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiadott anyag szerint 2020-ig a teljes bruttó energiafogyasztásból 14,65 százalékban fogunk megújuló energiaforrást használni, ami alapján nem tűnik elérhetetlennek a 2030-ig előírt 35 (vagy legalább 25) százalék, ám azt érdemes tudni, hogy a tavalyi évben egy kis optikai tuningot is bevetettünk a statisztikák feltúrbózása céljából.

Az Eurostat 2014-es felmérése szerint Magyarország megújuló energiafelhasználásának 43,8 százalékát a szilárd biomassza adja, aminek a felhasználásával kapcsolatban az EP szigorítást tervez. Így a biomassza áramtermelésre való felhasználása elutasítottá válik abban az esetben, ha arra van más lehetőség is, mivel a biomassza alapú áramtermelés költséges, a szállítása is szén-dioxid kibocsátással jár, ráadásul az előállítása mezőgazdasági területeken folyik, így emelve az élelmiszerárakat.

Magyarországnak jó adottságai vannak többek közt a geotermikus energia, a napenergia és a biogáz termeléséhez is, így ha eleget akarunk tenni az EP követeléseinek, nagyobb figyelmet kell majd szentelnünk ezekre a megújuló energiaforrásokra is.  Az EP megvédi az elektromos autók töltését a megadóztatástól, így a kormány búcsút inthet az ezzel kapcsolatos terveinek is. A fejlesztési tervek között szerepel az is, hogy 2022-re a transzeurópai úthálózatok 90 százaléka az elektromos autók használatához szükséges gyorsfeltöltő rendszerrel lesz felszerelve.

Az unió energiaügyi és éghajlat-politikai biztosa a 2030-ig felvázolt terveket nem csupán politikai célúnak tekinti, szerinte Európa átállása tiszta energiára üzleti alapon is megvalósítható, így a klímapolitikai kötelezettségek is teljesíthetők lesznek.

Ezek után szinte tipikus kettősségnek tűnik, hogy amikor Európa a megújuló energiaforrások felhasználását szorgalmazza, sőt, konkrét tervet is készít hozzá, mi akkor kezdjük meg a paksi atomerőmű fejlesztését.

(HVG)