Közzétette jelentését a tarnazsadányi iskoláról az ombudsman

Közzétette az Alapvető Jogok Biztosának hivatala azt a jelentést, amelyet a minősíthetetlen állapotú mosdóiról hírhedtté vált tarnazsadányi tagiskola ügyében folytatott vizsgálatuk után írtak. A tarthatatlan állapotokra sajtóhírek és lakossági bejelentés után csapott le a hivatal. A vizsgálatba bevonták a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettest is.

Míg az alapvető jogok biztosa az eredeti panasz értelmében felvette a kapcsolatot az illetékes, Egri Tankerület felelős vezetőivel és a tarnazsadányi önkormányzattal, ezt követően 2017-ben helyszíni szemlét is tartottak az iskolában. Ekkor a mosdó sürgősségi felújítási munkálatai már elkezdődtek, de a jelentés megállapította, forráshiány miatt még el sem kezdték ezeket a javításokat:

2016-ban az igazgató azt a tájékoztatást adta, hogy a kivitelezést – amelynek becsült költsége 25 millió forint – előreláthatóan 2017-ben elvégzik. A 2017/2018. tanév kezdetén a tankerületi központ igazgatója azonban arról tájékoztatta a biztost és a biztoshelyettest, hogy az új vizesblokk forrás hiányában mégsem készült el. A vizsgálat során kiderült, hogy 2016 óta sem a fenntartó tankerületi központ, sem a települési önkormányzat nem nyújtott be pályázatot a tervezett vizesblokk felújításának megvalósítására.

Írja az ombudsmani jelentés összefoglalója. Nem jutott tehát a KLIK 2017-es költségvetéséből erre a célra 25 millió. Azonban a vizsgálat, a nemzetiségi ombudsman bevonása folytán, ennél összetettebb, strukturális problémákra is rávilágított:

A rendelkezésre álló adatok, dokumentációk és a helyszíni vizsgálat tapasztalatai alapján a Tarnazsadányi Tagiskolában lényegében csak roma nemzetiségű gyermekek tanulnak. […] A területi hátrányok és roma származás alapján is elkülönülő köznevelési intézmények esetében a deszegregációs politika legfontosabb eszköze a minőségi nevelés-oktatás biztosításához szükséges infrastrukturális, tárgyi és személyi feltételek megteremtése, fejlesztése.

Így tehát a jelentés, az összes környezeti tényezőt figyelembe véve, megállapította, hogy a Heves megyei, falusi iskolában az alapvető jogokhoz feltétlenül szükséges (pl. alapvető higiéniai körülményeknek megfelelő) tankörnyezet kialakításának elmaradása összefügg azzal, hogy az iskola tanulói szinte kizárólag romák.

Ugyan a dokumentum megállapítja a szegregációt, és elrendeli annak “szükséges infrastrukturális, tárgyi és személyi feltételek” megteremtésével  – tehát nem az iskola felolszlatásával – való felszámolását, ennél mélyebben a szegregáció szociológiai tárgykörébe, vagy annak megszüntetéséhez elengedhetetlenül szükséges pedagógiai alapelvek érvényesítésébe már nem megy bele.

További problémaként merül fel az ombudsmani szövegben, hogy a mulasztásokat egyértelműen mégsem ismeri el, hiszen azt mondja, a szegregáció “spontán” volt, és “emberi beavatkozástól mentesen” jött létre.

L. Ritók Nóra, aki maga is ilyen hátrányos helyzetű iskolai közösségben dolgozik már évek óta, a jelentés kapcsán meg is jegyezte:

Csak azt nem értem, hogy lehet ez: “szándékos emberi beavatkozástól mentesen”…hát nem emberek döntései miatt, jogszabályok feletti szemhunyások miatt…szándékolt be nem avatkozások miatt jött létre? Ez mind véletlenül alakult így…és hoppá…egyszer csak észrevették, hogy az egyik suliban csak cigányok vannak…..? Véletlenül? Mikor senki sem akarta? Bocs, nem volt szándékos? És ez már nem az ombudsman dolga?

Ritók Nóra elmondása szerint maga is beadott egy ettől különálló állásfoglalási kérelmet az Alapvető Jogok Biztosának, még 2017 januárjában, ez az eljárás azonban még ma is tart.

Kép: Tarnazsadány Tanoda, 2010
Olvass tovább!